Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

foglaló magyarok elől. Más vélemény szerint azonban a kehely zsákmány útján került volna vidékünkre.

1 * * * Az avarok itt időzésének egyik emléke gyanánt az avar gyűrűket, azaz győröket tartják. Elhelyezkedésük kérdése azonban még ma sincs tisztázva. Egykor minden olyan helyet, amelynek nevében a győr szó előfordult, avar eredetű földvár maradványának tartottak.

2 Melich János beigazolta azonban, hogy a győr szó magyar eredetű.

3 Ezzel tehát ugyanúgy vagyunk, mint a fertő, a vár és a hanság szavakkal, amelyek avar eredetét Hunfalvy ésOrtvay alap nélkül állította.

4 Az avar gyűrűk egykorú — kétségtelenül fantasztikus és nem mindenben hitelt érdemlő — leírását egy szentgalleni szerzetes krónikája hagyta reánk.

5 A szentgalleni barát egy, az avar háborúkban résztvett katona elbeszélése nyomán szerezte ezekre vonatkozó tudását és így érthető, hogy adatai nehezen helyezhetők el a valóságban. Ezek szerint az avar sáncok a föld színének helyi adottságaihoz alkalmazkodó széles gyepükből állottak, amelyeket úgy készítettek, hogy egymástól húsz lábnyi távolságra párhuzamos cölöpsort vertek le. A cölöpök magassága szintén húsz lábnyi volt. A cölöpsorok közét megtöltötték kemény kővel és mésszel, amely anyagok azután egybeforrva, szilárd tömeggé állottak össze. Az egész készítményt ezután földdel betakarták és bokrokkal beültették, úgyhogy az ágas-bogas egymásbafonódó növényzet áthatolhatatlan eleven sövényt képezett. Két ilyen módon készített sáncmű közötti területen feküdtek a falvak és a tanyák, amelyek úgy voltak elrendezve, hogy a kiáltás elhal1 Nyugatmagyarország műemlékeinek legkiválóbb ismerője, dr. Csatkai Endre szíves szóbeli közlései alapján. 2 Győrmegye és város leírása. 493. 1. ezt találjuk. Győr város avar körsánc volt és székhelye volt Baján avar fejedelemnek s ekkor nyerte Geuru (vártelepet, városnépet jelentő) nevét, melyből Gyür (gyűrű), majd Győr lett.. . Győr és Szolga-Győr földerődök valának. — Ugyanezt írja Diósgyőrről is Szendrei : Miskolc története 380. 1. ... a völgy torkolatában lévő földvárat ringgé, gyűrű-várrá alakították, amely azután nevét is a gyűrűből Győrt alakítva nyerte. Ez természetesen mind csak feltevés. 3 Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925—1929. 414., 417. lk. és idézeteik. 4 Ortvay : Pozsony története, I. 196. 1. — Hunfalvy : i. m. 399— 402. 6 MonachusS. Galli : Vita Caroli Magni, II. 2. fejezet.