Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
lak, Széleskút, Szakony, Szil, Szany, Szarvkő, Szárazvám, Sopron, Sopronbánfalva, Sopronkertes, Somfalva, Szentmargitbánya, Tormafalu, Vulkapordány, Vásárosfalu, Zemenye. Ez az összeállítás, amely elsősorban Szelecz Arnold megállapításainak felhasználásával készült, 1 természetesen nem öleli fel mindazokat a helyeket, amelyeken esetleg rómaiak éltek. Viszont az sem feltétlenül biztos, hogy minden egyes római lelet, római településnek a helyén találtatott meg, hiszen ilyen emlékeknek a széthordását, síroknak utak mentén való elhelyezését, tárgyak véletlen elvesztését és csak korunkban való előkerülését szintén figyelembe kell vennünk. A lelőhelyeknek térképre vázolása azonban azt igazolja, hogy a római korban vidékünk lakossága és népforgalma sokkal sűrűbb és fejlettebb volt, mint bármely előbbi korban. A lakott telepek sűrűsége elég nagy és csaknem mindegyik megyebeli ma is lakott falunak a helyén már a római korban is voltak telepek, valószínűleg kisebb-nagyobb majorságok. Feltűnő, hogy a Sopron—Nyék—Ligvánd—Borsmonostor—Kőszeg vonaltól nyugatra, a Repce és a Csáva-patak felső völgyében nem fordultak elő leletek, ami ezen erősen sűrű bükkerdős vidéknek a lakatlanságát igazolja. Ezeket a helyeket egymással utak kötötték össze. Ezeknek a római utaknak a maradványai hosszú évszázadokon keresztül megmaradtak és a rómaiak után vidékünkön lakó népek közlekedési útvonalaiul is szolgáltak. Sok római utat a magyarok is tovább, használtak — ilyen a Kőszeg-soproni út egyrésze — és a többi mai megyei utak közül is nem egynek római út az alapja. Voltak és vannak azonban olyan római utak is, amelyek ma már elhagyatva, közlekedéstől félreeső területeken haladnak. így például a Nagyerdőn keresztül Csapod és Szikaz puszta között, Répceszemere felé halad egy hosszú használaton kívüli római út. Vág község és Feketeváros határában szintén vannak ilyen római útmaradványok. 2 A Vág község melletti római út a Savariát (Szombathely) Arrabonával (Győr) összekötő fő közlekedési útnak a maradványa. 3 1 Szelecz Arnold: [Sopron vármegye településföldrajzának történeti vázlata. Kéziratos disszertáció. Pannonhalmán. •V. ö. Vágner Mihály 1844-ben készített megyetérképével. 8 Alexander Lattyúk : Excerptum ex opère «Explicatio Geographiae Claudii Ftolemaei». Budapest, 1929. térképmellékletei.