Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

lások láthatók. À Mithras kultusznak pedig egyik központja a mai Fertőrákoson volt.

1 A mythikus bikaölés pillanatában ábrázolt Mithras a perzsa mitológiában a jó és rossz istenség között az emberi nemnek hű barátjaként jelenik meg. Rómába a köztársaság végén, mint napisten jutott el. A mai Sopron vármegye határos vidékein a legrégibb Mithras szentélyek Carnuntumban (Petronell és Deutschaltenburg között) állottak. A Deutschaltenburgban lévő mithraeum 212 előtt, a fertőrákosi pedig valószínűleg valamivel ezután készült.

2 A petronelli mithraeum pedig még a második század folyamán épült. A fertőrákosi mithraeumot 1866-ban fedezték föl a rákosi határ egyik erdejében, néhány lépésnyire egy kis csermelytől, amely a Fertőbe szakad. Mithras szentélyét, a szokáshoz híven, sziklába vágták. Ez a barlangszentély több kisebb-nagyobb részre oszlott, amelyek közül még ma is jól megkülönböztethető a hármas belső hajó. A lejárattól jobbra és balra fogadalmi oltárok álltak. Az egyiket a carnuntumi colonia egyik decuriója, a másikat pedig Caracalla császár uralkodása idejében (211—217) a Carnuntumban szolgáló XIII. légió egyik fegyvermestere emeltette. A bejárattal szemben lévő sziklafalnál állították fel a bikaölés jelenetét ábrázoló nagy domborművet. Ennek főalakja maga az istenség, akinek dús hajzatát frigiai sipka födi és felső testén rövid és ujjatlan tunicát visel. Vállait lebegő köpeny borítja. Az erőteljes ifjú isten baljával a leterített bikának hátára térdel és hosszú, széles tőrét lerogyott ellenfele szügyébe mélyíti. A hatalmas dombormű készítésének ideje a II. század végére, vagy a III. század elejére esik. Ezen kívül találtunk itt még egy töredékes Mithras tauroktonos domborművet. A kőlap alatt állítólag téglából épített rómaikori sírboltra akadtak, amelyben emberi csontvázakat találtak. Találtak még ezenkívül hamvedrekül szolgáló párkány zatos téglákat is, amelyek egymásra borítva zárták be az elégett test porát. Ezek mindegyikébe egy-egy pénzdarabot is helyeztek az egykorúak. Az érmek Gallienus császár uralkodásának idejétől, 254-től Gratianus császár koráig 383-ig terjednek.

3 Az érmek megszűnése egybeesik a Mithras tisztelet betiltásának idejével.

4 1 FT. Cumont : Textes et monuments. II. Bruxelles, 18%. 327. s köv. lk. 2 Récsei : i. m. 59- 64. lk. 8 U. o. 67-73. lk. 4 Alföldi András i. c. 7. 1.