Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

val és Scarabantiával kapcsolatban a lacus Peisoról, a Peiso tóról is megemlékezik, amelynél Noricum a déserta Boiorummal, a bójok pusztájával érintkezett. Ez a tó csak a mai Fertő lehet. Feltűnő csak az, hogy a többi ókori latin és görög író a Balatont nevezi egyöntetűen hol Peisonak, hol pedig Pelsonak. Plinius tehát ezt az új tartományt még nem ismerte jól, mert a Dunántúlon csak egy nagy tóról tudott és ezt a Fertővel azonosította. Ha Plinius nem tévedett, akkor a Fertő egyik áradásának emlékét őrizte meg. Az sem lehetetlen azonban, hogy mind a két tavat, a Fertőt is meg a Balatont is Peisonak nevezték. A Fertőnek ugyanis más rómaikori nevét nem ismerjük.

1 Scarbantiának kelta eredetű neve arra enged következtetni, hogy a kelta lakosság a római korban is itt élt vidékünkön. Ezt az előkerülő leletek is bizonyítják. Ennek az őslakosságnak el ró maisodását nagymértékben előmozdította a katonai szolgálat, amit érthetővé tesz az, hogy a szolgálati idő húsz-huszonöt esztendeig tartott. Ennyi év alatt, magától értetődő, hogy a római kultúra számos áldásával ismerkedtek meg a pannóniai és noricumi katonák. A két szomszédos tartomány elrómaisodásának mértéke természetesen igen különböző volt. Az Itáliával közvetlenül összefüggő déli részeken, úgy Noricumban, mint Pannóniában, sokkal gyökeresebb és behatóbb volt a romanizáció, mint északabbon a Duna vidékén.

2 Az ősi kelta hagyományoknak a római műveltségi elemekkel való összeolvadása Pannóniában a vallás terén ment a leggyorsabban végbe. A benszülött istenek többé-kevésbbé eltűntek és csak igen nehezen állapítható meg, hogy melyik nép istene rejtőzik a latin istennevek alatt. Ezzel szemben Noricumban és vele együtt valamennyire a nyugatpannóniai kultúrkörben is — tehát a mai Sopron vármegyében — részben megmaradtak a régi vallás istenalakjai, sőt néhány jelentősebb noricumi istenség kultusza a tartomány határain túl is elterjedt.

3 Viszont az itáliai istenségeken, a különösen elterjedt Silvanus-Pánon kívül a római birodalom más provinciáinak isteneit is tisztelték Pannóniában. Felhatoltak hozzánk a thrák heros-kultusz ikonformájú kő- és ólomtáblácskái és az ezekhez 1 Récsei Viktor : Sopron ókori neve és a sopronmegyei római feliratok. Sopron, 1887. 12-13. lk. - V. ö. jelen mű 27. L 2 Alföldi András : i. c. 129-130. lk. 8 U. o. 6. 1.