Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

söket elfoghassák és az országos törvények szemmeltartásával le­fejeztethessék, megégethessék, avagy fölakaszthassák. 1 A Kisfaludiakon kívül a csornai prépostsággal is viszályba keve­redtek. A győri káptalan 1437 december 22-én kelt Zsigmond király­hoz küldött jelentése szerint Antal csornai prépost és a konvent emberein hatalmaskodtak. Eszerint 1437 december 8 táján a csornai premontreiek Mátyás nevű vicai molnárja és ennek Miklós nevű testvére a Mihályi közelében feküdt, de ma már elpusztult Fortunád (Ferthnád) határában az esti szürkületben nyulászni mentek. A nyu­lak foglyulejtésére hálókat helyeztek el a csapások mentén és azután, dolguk végeztével lesbeültek. Ekkor azonban Mihályi Péter és Mihályi Csák László jobbágyaikkal és familiárisaikkal megtámadták őket és elvettek tőlük két hálót, egy vaspáncélt, egy pár vaskesztyűt és egyéb felszereléseket és ráadásul még meg is verték őket. 2 Az ügy további kimeneteléről nincs tudomásunk, de így magában véve is tanulságos, mert bepillantást enged a kor érdekes vadászfogásaira. I. Ulászló király trónrajutásával a Kisfaludiak és a Mihályiak Zsigmond és Erzsébet iránti hűségükért sokat szenvedtek. A Kis­faludiak is, a Mihályiak is elvesztették ősi birtokaikat és Kisfalud, Mihályi, Válla, Beled, Lózs és Vica Ulászló király 1441 július 9-én kelt adománylevele értelmében lengyel híveinek, Zliboi Bronisius és Bedlovai János keszői és rákosi várnagyoknak a kezeibe került. 3 A két lengyel Kisfaludon való beiktatása nem igen sikerült, vagy legalább is nem folyt le simán, mert a királyi parancsot teljesítő csornai konvent bizonyságlevele szerint Kisfaludi Antalné és gyer­mekei, Gáspár, György és Tamás, valamint Koroncói Sebestyénné, született Kisfaludi Ilona, a birtokbahelyezésnek ellentmondtak. 4 A Mihályiak pedig ugyanekkor Ulászló királyhoz folyamodtak segít­ségért és a király, miután őt hűségükről biztosították, még 1441 szeptember 29-én elrendelte, hogy a két lengyel Lózs, Bala (Válla), Vica és Beled birtokokat Mihályi (Linkóháti) Benedeknek és Vicai Györgynek adja vissza. 5 Az új birtokosok azonban nem engedel­meskedtek a királyi parancsnak és így történhetett meg, hogy Héder­vári Lőrinc nádor még 1444 április 20-án is kénytelen volt Zlibói 1 Nagy, II. 272-273. Ik. 4 Nagy, II. 304. 1. 2 Nagy, II. 273-275. lk. 5 Nagy, II. 304-306. lk. 3 Nagy, II. 302-304. lk.

Next

/
Thumbnails
Contents