Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
hogy Fraknói Pál, osztályos rokonukat, Nagyhőflányi Szőre Antalt elfogta és addig tartotta fogságban, amíg birtokát örökbe nem vallotta neki. 1 A századfordulón a Kishőflányiak családjából a XIV. század közepén élt Belednek két fia, Miklós és Gergely, valamint Gergelynek fiai, János, Miklós, György és leánya, Anna szerepeltek. Kishőflányi Gergelyt, Dorogi Gergelynek is nevezték. 1420-ban még az élők sorában volt. Osztrák nőt vett feleségül. 2 Fiai közül János és Miklós 1382-ben Szentgyörgyi Tamást és Spatai Jánost Kertes (Pamgárt) és Nádasd nevű birtokok megszerzésétől tiltják. 3 1420 táján a fiúk már nem éltek. Birtokaikat Zsigmond király a csallóközi Megyer, Izsóp és Csicsó birtokokért Kanizsai Istvánnak és Jánosnak adta. Ez ellen Kishőflányi Gergely leánya, Anna, Szentgróti György özvegye, Ostffy Gergely, Ferenc és Demeter 1421-ben tiltakoztak, de semmi sikerrel, mert hiszen a Kanizsaiak éppoly közeli rokonai voltak a Kishőflányiaknak, mint a panaszosok. 4 * * # Az Osli-nemzetségből származó családok egész megyét behálózó birtokai mellett a századfordulón, már a XIV. század folyamán is szereplő családok birtokainak helyzete csaknem változatlanul fedte az előző évtizedek folyamán kialakult képet. Ez az állandósult kép azonban csak látszat volt. Már az Osli-nembeli családok esetében is láttuk, hogy az elszegényedés — még a leggazdagabb Kanizsaiakat sem véve ki — a XV. század folyamán általános jelenség volt. Mintha megyeszerte kiapadt volna a több százados múltra visszatekintő családok életereje, egymásután halnak ki és szállnak birtokaik idegen kezekbe. Igen jellemző erre nézve a Nagymartoniak birtokainak sorsa. Zsidókölcsöneik szomorú gazdasági következményeit már láttuk. Ennek következtében a századfordulón birtokállományuk már meglehetősen megcsappant és zöme a fraknói vár körül helyezkedett el. Gazdasági megerősödését Nagymartoni Pál csak annak köszönhette, 1 Nagy, I. 630. 1. 2 Pór i. m. 15-16. lk. 3 Nagy, II. 461., 633. II. 49. lk. 'Nagy, II. 60. 1. - Pór i. m. 16. 1.