Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

— Épületekre nagyon nagy szükség van működésünkhöz. Tárgyalásokat folytatunk a Fasori Gimnázium kollégiumi gondjainak megoldása érdekében.157 Jó remény látszik arra, hogy az Amerikai úton egy volt MSzMP-épületet e célra átvehetünk, 80—100 férőhelyre van szükségünk.

— Egyházunk lelkészhiánnyal küzd, a lelkészképzéshez is épületre van szükségünk.

— Igényeljük, hogy a teológiai fakultásunk önálló karként visszatérhessen az állami felső- oktatás rendszerébe. Örömmel vesszük az ezzel kapcsolatos állami készséget.

— Én is kifejezem azt a véleményemet, hogy a január 5-i határidő igen rövid, a közelgő ünnepekre is tekintettel, a III. 31 -i határidő látszik reálisnak.

Dr. Schöner Alfréd főrabbi, a% Országos Rabbitanács elnöke:

— Hozzászólásomat elméleti alapvetéssel kezdem: a magyarországi zsidó közösségnek világi és egyházi vezetése különböztethető meg.

— Alkotmányunk szerint a MIOK elnöksége a legfőbb vezető testület, melynek rabbi tagja nincs. Amiért ezt említem, annak oka a következő: az elmúlt években a világi vezetés kénytelen volt eladni elárvult, közösségét elvesztett zsinagógáink jó részét, hogy az ebből nyert bevételt közösségünk életének finanszírozására fordíthassuk. Ott tartunk, hogy már nincs mit értékesítenünk, alig van épületünk, s ma, amikor új lehetőségek nyílnak tevékenységünk gazdagítására, épülethiánnyal kell szembenéznünk. Oktatási, szociális munkánk fejlesztésének ez legfőbb akadálya.

— Segélyekből fedezni a fejlesztés költségeit - ezt megalázónak és rossznak tartom: felvetem, nyílna-e lehetőség valamifajta kártalanításra, mely áthidaló megoldást jelentene pénzügyi gondjaink orvoslásához?

— Kérdezem tehát, hogy a Tóth Károly püspök úr által is felvetett kártalanítás intézménye megvalósítható-e?

— A január 5-i határidőt túl szorosnak tartom.

—Jelzem, hogy nem állt a rendelkezésünkre elég idő megvitatni ezt az írásos anyagot.

— Nem értem, ezért megkérdezem: ha mi az épületek visszaigénylésével kapcsolatos listát benyújtjuk a Művelődési Minisztériumnak, ugyanezt meg kell-e tennünk a területileg illetékes tanácsok felé is?

Irányi Tibor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke:

— Miniszterelnök úr október 20-i beszéde, melyben megkövette a magyarországi egyházakat, szállóigévé vált, és nagy visszhangot keltett a hívő emberek lelkében. E kijelentésre és a kormány szándékaira alapozva vetem fel a Magyarországi Metodista Egyház 70-es években elszenvedett sérelmeit. Egyházszakadás következett be akkor, sajnálatosan állami beavatkozások miatt. Hét és félévi törvénysértő huzavona után az Állami Egyházügyi Hivatal végül elismerte önállóságunkat.158 Az akkori közösség körülbelül fele-fele arányban vált szét. Az ebből fakadó anyagi kérdések még ma sem rendezettek. Fiktív vádakkal elítélt lelkészeinket a mai napig nem rehabilitálták, a megrágalmazottak

157 Vö. 119. sz. jegyz.

158 A Magyarországi Metodista Egyházon belül az 1970-es években alakultak ki belső konfliktusok lelkészi szolgálatukból koholt vádakkal eltávolított vezetők körül. A konfliktus hosszas huzavona után 1981 októberében úgy oldódott meg, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal jóváhagyta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség megalakítását.

75