Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.

— ezeket sajnálatosnak tartom, mert az egyébként hazánkban nem nagy közösség életét ez megzavarta; nem az ünneprontás mondatja velem, hogy e sérelmek egy része ma is fennáll.

Somogyi József, a Református Egyház Zsinatának világi elnöke:

— el kell mondanom, hogy az elmúlt évtizedekben sokszor helyeseltünk, amikor nem is kellett volna, de meg kell jegyezni, hogy a társadalom nagy része ugyanezt tette;

— remélem, hogy az Országos Vallásügyi Tanács konstrukciójában nincs benne egy új Egyházügyi Hivatal lehetősége;

— a törvényjavaslathoz:

— a 3. § rendelkezik a szülő jogairól a gyermek nevelésében; egészítsük ki ezt azzal, hogy e jogában a szülőt senki nem korlátozhatja;138

— nem értek egyet azzal, hogy a hadseregen belüli közösségi vallásgyakorlás feszültségeket keltene a katonák között;

— a 13. § (2) bekezdéséhez: tegyük hozzá, hogy az egyházak a törvény előtt — is — egyenlőek;139

— az egyházi határozatok állami kikényszeríthetőségének lehetősége nem kell, ez utat nyitna az egyház életébe történő beavatkozáshoz, és itt nehezen húzható meg ésszerű határ;140

— nem értem, miért van az egyházak felett az ügyészségnek törvényességi felügyeleti joga, illetve akkor milyen jogai vannak az Alkotmánybíróságnak;

— az egyházak oktatási, nevelési tevékenységének eredményei az egész magyar kultúrát gazdagítják, ezért ne adható legyen az ezzel kapcsolatos állami támogatás, hanem olyan jog, mely ezt biztosítja.

Vicsyán János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke:

— egyházunk nevében köszönetét mondok azért a hazánkban már megvalósult elvért, hogy a vallási közösségek, egyházak, felekezetek egyenjogúak;

— elmondhatjuk, hogy ma már nem vagyunk kész tények elé állítva, a jelentős döntések velünk egyeztetve születnek;

— a kormány új vallásügyi koncepcióját elfogadjuk, üdvözöljük;

— felajánljuk nazarénus testvéreinknek, hogy érdekeiket a Tanácsban képviseljük;

— az új, honvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket köszönjük;

— köszönjük, hogy a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság közjogi szintjére emeli az egyházakkal kapcsolatos törvényes döntéseket;

138 Az elfogadott törvényszöveg végül nem változott („a szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék”), de az 1990/4. te.-ben nem a 3., hanem az 5. § lett.

139 A hivatkozott passzus az egyházak jogi személyiségével foglalkozik. Az egyházak törvény előtti egyenlőségének deklarációja ezen a törvényhelyen a végső szövegbe nem került be. (A 15. § azonban kimondta - az ekkori változatban és a végső törvényszövegben egyaránt —, hogy az egyházakat azonos jogok és kötelezettségek illetik.)

140 A vonatkozó passzus — ellentétben a szintén református Tóth Károly korábbi kezdeményezésével — pontosan azt mondta ki, hogy nem alkalmazható kényszer egyházi határozatok érvényre juttatásában, mely a törvény szövegében (15. § (2) bek.) is megmaradt.

60