Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.
Magas szintű jogszabály — szándékaink szerint törvény — készül, amely a volt egyházi épületek, intézmények újbóli egyházi tulajdonba adását szabályozza. A szabályozás alapelve: fokozatosság, érdekegyeztetés, konszenzus. A szóban forgó épületek nagy része az állami oktatási, szociális és egészségügyi tevékenység céljait szolgálja, s azonnali kiváltásuk óriási összegeket igényelne. A kormány a maga részéről minden eszközzel elő fogja segíteni ezt a folyamatot, s bízik abban, hogy az Önök részéről ehhez megértő türelemre talál. Az 1989-90-es tanév országos indítása jelképes aktusa az egyházak oktatási tevékenységével kapcsolatos, új típusú kormányzati magatartásnak. 20 A művelődési miniszter az egyik újból induló egyházi iskolából intézett üzenetet a tanévnyitás alkalmából, jelezve ezzel is azt a jelentőséget, amit a jövőben az egyházi iskoláknak kívánnak tulaj donítani. Az egyházi iskolák állami támogatását az állami költségvetésről szóló — előkészítés alatt álló — törvény keretében kívánjuk rendezni, egységes normatív szabályozás elvei alapján.120 121 Az Önök előtt fekvő törvénytervezet teljes szabadságot kíván biztosítani az egyházak oktatási-nevelési tevékenységéhez, beleértve bármely erre szolgáló intézmény létesítését, fenntartását is. Az egyházak önálló döntésétől, valamint anyagi eszközeiktől, személyi feltételeiktől függ, milyen mértékben válik ez lehetővé. Nem látom elvi akadályát annak, hogy az egyházi teológiai akadémiák — önálló karként — visszakerüljenek az állami felsőoktatás rendszerébe. A részletek kimunkálása elkezdődött. Az iskolákban folyó hitoktatás olyan jog, mellyel minden család, tanuló saját döntése szerint élhet, részt kíván-e venni azon, vagy nem. Az általános és középiskolákban jogszabály rendezi e kérdést, s ha szükséges, készek vagyunk annak korrigálására. Természetesen ugyanez a jog — azaz a választás lehetősége — megilleti a felsőoktatási intézményekben tanulókat is. Jogosnak tartom azt az igényt is, hogy az egyházak, a felekezetek kapjanak az eddigieknél nagyobb terek a tömegkommunikációs eszközökön keresztül törekvéseik, szándékaik ismertetésére, a társadalommal való közveden párbeszédre. Ezért a Magyar Rádió és a Magyar Televízió megvizsgálja új műsorok bevezetésének, újabb istentiszteletek bevezetésének lehetőségét. Szó esett találkozásainkon arról, hogy a kormány új egyházpolitikai felfogása és tevékenysége még nem mindenhol talál megértésre, néhol a helyi állami vezetés részéről sem. Felkértem a belügyminiszter urat, hogy a tanácsi irányításon keresztül hasson olyan irányba, hogy a megyei, városi, községi tanácsok megfelelő hozzáállást, nyitottságot és készséget tanúsítsanak az egyházakkal való kapcsolataik alakításában. Tisztelt Vallásügyi Tanács! Kormányom arra vállalkozott, hogy szakítva a múlt terhes örökségével, a nemzettel együtt induljon a méltóbb jövő felé, a jelen tisztítótüzén át. Felelősséggel a népnek, a nemzetnek és a népszuverenitás letéteményesének, az Országgyűlésnek tartozunk. Annak az Országgyűlésnek, amely épp ezekben a napokban történelmi jelentőségű ülés120 Glatz Ferenc az országos tanévnyitót az evangélikus egyháznak visszajuttatott Fasori Gimnáziumban tartotta 1989. szeptember 2-án. A miniszter megnyitó beszédét közölte: GLATZ FERENC: Kultúrpolitika, oktatási rendszer. In: Magyar Hírlap, 1989. szeptember 16. MH-melléklet. 7-8. p. 121 Ld. a 3.2. pontnál, 177. sz. jegyz. 52
