Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.
szakát tartja. Olyan kérdésekben született és születik döntés, amelyek hosszútávon meghatározzák az ország sorsát, s kijelölik azt az utat, amely a békés átmeneten keresztül a jogállamhoz, egy szabad, boldog és egységes Magyarországhoz vezet.122 Egy olyan Magyarországhoz, amely mentes lesz a kisebbségekkel szembeni előítéletektől, a sajnos még ma is meglévő és helyenként durva megjelenési formákat öltő antiszemitizmustól. Mély felháborodással fogadtuk a napokkal ezelőtü szélsőséges, provokatív felhívást, s kérem a társadalom józan erőit, hogy együttes fellépésünkkel vessünk gátat az ilyen felelődén és erkölcstelen lépéseknek.123 Biztos vagyok benne, hogy a társadalom többségét az a tisztességes és megfontolt magatartás jellemzi, amit az Országgyűlés is tanúsított e kérdésben. Kérem Önöket, hogy a maguk eszközeivel járuljanak hozzá, hogy kiirtsuk társadalmunkból ezt a szégyenteljes jelenséget. E nélkül nincs társadalmi megbékélés, akár csak a nemzeti múltunkkal való őszinte szembenézés nélkül sem. Tisztelt Vallásügyi Tanács! Kormányom nehéz úton indult el, amelyen sok a buktató. Biztos, hogy sokszor megbotlunk, hibákat is elkövetünk. Hogy ez minél kevesebbszer forduljon elő, szükségünk van a nemzet sorsáért aggódó, annak jobbra fordulásáért tenni kész, s eddig is sokat tett felelős személyiségek, így az egyházak vezetőinek tanácsaira, támogatására. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülését megnyitom. Javaslom, hogy a továbbiakban vitassuk meg a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházügyekről szóló törvénytervezetet. Ebben segítségünkre lesz Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úr, aki elöljáróban néhány bevezető gondolatot mond el az Önökhöz már eljuttatott törvénytervezetről. 53
