Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

A gyakrabban előforduló hosszmértékek a következők: 1 bécsi öl (Org. Vien., Wiener Klafter) = 1.8964 m. 1 „ rőf = 0.7775 m. 1 „ láb = 0.3160 m. 1 „ hüvelyk = 0.0263 m. 1 „ mérföld == 7585.94 m. 1 magyar mérföld = 8353.6 m. A hüvelyk jele: az öl jele: °. A leggyakrabban használt megjelölés 100° = 1", vagyis 100 öl = 26 mm, s ennek többszörösei (500 öl = 130 mm), ami 1 :7200-nak felel meg. 5. A térkép méreteit cm-ben adjuk meg, először mindenkor a térkép cím-feliratának megfelelő formában tartott térkép vízszintes, azután függőleges méretét. Kerettel ellátott térképeknél a kereten belül lévő méretét, keret nélkülieknél az egész lap hosszát és szélességét mérjük. Szabálytalan alakú térkép esetében a legnagyobb szélességet és hosszúságot tüntetjük fel, megjegyezve, hogy a térkép szabálytalan alakú. D) A térkép tartalmi elemeinek részletes feltárása. A leltár-lapok legfontosabb, a feldolgozást végzőktől a legtöbb alaposságot és önállóságot megkívánó része. Elvégzésének csak akkor van értelme és haszna, ha mind az adatok felvételében, mind közlésük sorrendjében mindvégig következetesek vagyunk. Nagyon kell ügyelni arra, hogy az adatok feljegyzése előtt a feldolgozandó térkép legapróbb részletét is behatóan tanulmányozzuk, az ábrázolt területen belül s az azon kívül olvasható szövegrészeket teljes egészükben végigolvassuk, a térképjeleket, színábrázolásokat megfejtsük. Az adatok feljegyzésénél tekintettel kell lennünk minden, valamely szempontból használható, bármely irányból érkező kutatási igényt kielégítő adat feltüntetésére. A továbbiakban teljességre törekvő felsorolását igyekszünk nyújtani, mely azonban szükség esetén bővíthető, sőt bővítendő, ha a térkép jellegzetessége megkívánja. Ügyelnünk kell arra is, hogy az adatok közlése ne legyen egyszerű, sematikus felsorolás. Természetesen minden térképen vannak hegyek, vízrajzi, mezőgazdasági, helyrajzi adatok, valamennyiről készíthetünk kartográfiai feljegyzéseket. Ezen túlmenően azonban arra kell törekednünk, hogy az adatok közlési módjánál jelezzük, hogy a térképen található különböző adatok gazdagok-e vagy szegények, a mezőgazdasági adatok pontosak, megbízhatók-e vagy csak hozzávetőlegesek, van-e a térképnek kartográfiai szempontból jelentősége vagy nincs. Az adatközlés során tehát nyomatékot adó jelzőkkel és szövegrészekkel ki kell domborítanunk a térképek különleges értékeit, jeleznünk kell, ha valamely szempontból különösén jól használható értékei vannak. (Mindezekre ld. a minta-leltárlapokat.)