Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

1. Geográfia. — Hegy- és vízrajz. A hegyrajzra vonatkozó adatok a), vízrajzi vonatkozásúak b) betű alatt, mindenkor két külön csoportban közlendők. a) A hegyrajznál följegyezzük, hogy az ábrázolt területen vannak-e megnevezett vagy nevük nélkül feltüntetett hegyek, hegyvonulatok, dombok, halmok. A hegyeknél megjelöljük, milyen hegységhez, hegycsoporthoz tartoznak. A hegyneveket nem tüntetjük fel, legföljebb utalunk esetleges gazdagságukra. — A hegyek ábrázolásának módjára a kartográfiai adatoknál térünk ki. b) A nagyobb változatosságot mutató vízrajzi adatok feljegyzésénél az előzőhöz hasonlóan jelezzük, ha a térképen megnevezett vagy megnevezés nélküli folyók, patakok, források, erek, tavak, mocsarak, szigetek, vizesárkok, csatornák ábrázolása található. Különös figyelmet kell szentelni a nagyobb vízszabályozási munkálatok által megváltoztatott tájak régi vízrajzát, a vízszabályozások előtti helyzetet feltüntető térképekre. Följegyezzük, ha a térkép a vízszabályozási, mocsárlecsapolási, csatornázási munkálatokra vonatkozó adatokat tartalmaz. Különösen fontos, hogy egy-egy község más jellegű térképének gazdag vízrajzi vonatkozású anyagára is felhívjuk a figyelmet. Itt közöljük a táj vízrajzára jellemző határneveket is („Holt-tisza", „Morotva" stb.). 2. Agricultura. — Mezőgazdaság. Azonos sorrendben a következő adatokat kell fölvennünk: művelési ágak (szántó, rét, kaszáló, legelő, erdő, nádas, szőlő, kert, gyümölcsös, irtvány, kukorica-, káposzta-, kender-, komló-, dohány-, dinnyeföldek), a jelölés módjának feltüntetésével (feliratokkal, térképjellel, különböző színnel). Dülőbeosztás, gazdálkodási formák (két- vagy háromnyomásos gazdasági rendszer, földközösség, számozott, esetleg jobbágynevekkel ellátott parcellák). Birtokmegoszlás (allodiális, majorsági, uradalmi és úrbéres; jobbágy- és zsellérföldek; községi, egyházi, közbirtokossági földek; községi tisztséget viselők, uradalmi cselédek, alkalmazottak földjei). Területi adatok, jobbágynévsorok, dülő- és határnevek (itt különösen a néprajzi, településtörténeti szempontból érdekes és gazdag névanyagra kell fölhívni a figyelmet). Erdőtérképeknél föl kell sorolni az erdőgazdasági szempontok szerint készült térképek jellegzetességeit (fanemek, vágási év, üzemterv). Ide tartoznak még a vadaskertek, halastavak, méhesek adatai is. 3. Topográfia. — Helyrajz. Az emberi kéz alkotásai a tájban. Ide — mindig ugyanabban a sorrendben —- az alábbi adatok kerülnek : 1. ) A község belterületére vonatkozó adatok. 2. ) Szétszórtan fekvő épületek felsorolása (tanyák, szállások, vendégfogadók, csőszházak, majorsági épületek stb.). 3. ) Vár, várrom, templomrom, egyéb romok. 4. ) Bányahely, ipari üzem (hámor, kohó, mész- és téglaégető, gyárépület), malom (őrlő, csapó, fűrész-, papír-, hajómalom).