Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

se nem tág értelemben, hanem épen úgy, amint van. (Tetszés.) Ez a haza elég tág arra nézve, hogy a különböző osztályok, vallások, nemzetiségek, szóval a különböző érdekek egymás mellett békésen ellehessenek, (Igaz!) és mindenki szabadon gyakorolhassa cultusát". A feliratot jónak tartja, de a módosítást is elfogadja. 28 Lónyay Gábor, Zemplén megye óliszkai kerületének képviselője, nem pár­tolja az indítványt, de ha mégis elfogadnák, ragaszkodik az „is" szóhoz. 29 Trifunácz Pál, Torontál megye bassahidi kerületének kép­viselője kijelenti, hogy a nemzetiségek törvényes alapon állanak, nem erőszakolható reájuk egy más nemzetiség az állam egységének ürügyével. A módosítvány mellett foglal állást, mert ez megerősíti a nemzetiségek bizalmát a haza iránt. 30 Ivánka Imre és elnök arra kérik a házat, hogy ne folytassa a vitát, majd Mihajlovics Miklós felszólalása után a Ház elfogadja Manojlovics módosítványát az „is" szócskával együtt. 31 Manojlovics második indítványa szerint a 35. szakasz szöve­gébe ,,a hon polgárai" helyett „a hon lakosai" kifejezés veendő fel, hogy így a honpolgárnak nem számító zsidókra is vonatkozzék az egyenjogúság. Deák Ferenc kijelenti, hogy a válaszfeliratban hasz­nált „honpolgároknak nyelv- és valláskülönbség nélkül" kifejezés­ben a zsidók is benne vannak, amire Manojlovics visszavonja indít­ványát. 32 A válaszfelirati javaslat 35. szakasza tehát megmaradt eredeti szövegében, csak az utolsó mondat módosult a következő­képen: „Mi a különböző nemzetiségek érdekeire vonatkozó törvények alkotá­sában is az igazság és testvériség elveit követendjük." 33 A továbbiakban a Magyarország és Erdély egyesüléséből folyó viszonyok végleges elintézéséről szóló negyvenedik szakasz körül alakul még ki vita. Bobory Károly javasolja, hogy térjenek ki az 1863. évi szebeni országgyűlésre, amely a magyarok és szászok kellő részvétele nélkül egyoldalú határozatokat hozott, a Ház azon­ban nem teszi magáévá az indítványt. 34 Utána Hodosiu József ter­jeszt be az erdélyi önkormányzat, törvényhozási jog, integritás és függetlenség megőrzésére irányuló javaslatot. Beszédében a román­ságnak az unió elleni állásfoglalását fejti ki, 35 amire Tisza Kálmán ad méltó feleletet. Borlea Zsigmond és Papp Zsigmond a módosít­vány mellett, gr. Andrássy Gyula és br. Kemény Gábor ellene szól­nak s utána a Ház az eredeti szerkezetet fogadja el. 36 A Horvát­ország és Erdély követeinek meghívásáról, valamint Fiúméról szóló negyvenegyedik szakaszt Popovics Desseanu János módosítani, Mile­28 Napló 308. 1. 29 Napló 308. 1. 30 Napló 309. 1. 31 Napló 310. 1. 32 Napló 310—311. 1. 33 Irományok I. k., 12. sz., 38. 1. 34 Napló 311. L v * 3 « Napló 311—313. 1. 36 Napló 316. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents