Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

tics Szvetozár kihagyni javasolja, a Ház azonban megtartja a szerkezetet.

37 A következő, február 24-i, XXXI. országos ülésen a Ház elfogadja a válaszfeliratot és 36 tagú bizottságot küld ki sorshúzás útján a válaszfelirat átadására. Az ünnepélyes átadás után a királyi leirat is néhány nap múlva megérkezik és a képviselőház március 3-i XXXV. ülésén olvassák fel azt. A leirat szerint Őfelsége kedvesen vette az országyűlésnek a nemzetiségi jogok rendezésére tett igéretét, majd így folytatja: „Uralkodói tisztünk teljesítésének sorában legkedvesebb teendőink közé fog tartozni mindaz, amivel az ország területi épségének fentartása mellett az általunk buzgón óhajtott eredmény valósítását előmozdíthatjuk; mert az ország lakosainak békéjét, egyetértését és érdekekben egybeforrását mindenkor élénk örömmel fogjuk szemlélni és hathatósan gyámolítani."3s A válaszfelirati javaslat szellemének megfelelően szükségessé vált most már a nemzetiségi kérdés napirendre tűzése. 1866 március 9-én Kubicza Pál huszonegy társával együtt a következő indítványt terjeszti be: „Küldessék ki egy 30 tagu bizottmány, mely a különajku nemzetiségek érdekeinek biztosítására törvényjavaslatot készítsen."

39 Másnap Popovics Desseanu János, az Arad megyei radnai kerület képviselője is hasonló javaslatot nyújt be. Az 1861. évi 27 tagu bizottmány munkájára figyelemmel „indítványozom — úgymond — miszerint a nemzetiségi kérdés igazságos és testvéries megoldását tárgyazó törvényjavaslat mielőbbi kidolgozására — méltányos tekintettel a különféle nemzetiségű képviselőkre — haladéktalanul egy 30 tagu bizottmány választassék, mert ezen ügy az ország nem-magyar nemzetiségű népeire nézve halasztást nem szenvedő valódi élet- és önfentartási kérdést képez, és mert ezen ügy fontossága s hordereje — hazánk belnyugalmát s erejét, valamint több millió polgárai legfőbb életkérdését s leghőbb s legigazságosabb kívánalmát tekintve — véleményem szerint semmi más kérdésnek alá nem rendelhető."

4

<> A két indítványt a Ház március 15-i XL. országos ülésén olvassák fel, majd kinyomatásuk és szétosztásuk után a március 17-i XLI. ülésen veszik tárgyalás alá. Ugyanezen az ülésen olvassák fel Szerem megye átiratát, amelyben a vármegye közönsége a mellékelt levél tanúsága szerint Őfelségét arra kérte, hogy az 1861. évben Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartott szerb kongreszszus határozatait hozza az országgyűlés tudomására és szükség esetén hívja össze a kongresszust az 1861. évi választási rend alapján. A kongresszus feladata lenne „a szerb nemzetnek politikai létét, a kiváltságok alapján, egyetértőleg az országgyűlésekkel, biztosítani és véglegesen megállapítani".

41 A szerémi indítvány kinyomatásának elrendelése után Kubicza Pál szóban is megindokolja 37 Napló 317. 1. 3« Irományok I. k, 16. sz., 47. 1. 39 Irományok 23. sz., 58. 1. 40 Irományok 24. sz., 58—59. 1. 41 Irományok 25. sz., 59—61. 1.