Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

Törvényjavaslat a román (nemzet és annak vallásai egyenjogúságának keresztülviteléről. s 1. §. A román nemzet, a gör. katholika vallás, mint olyan és a gör. keleti vallás az erdélyi alkotmány értelmében az elismert többi három nemzet és négy vallással szintén törvényszerűleg elismertetnek. 2. §. A görög katholika szentegyház, mint olyan és a görög keleti szentegyház Erdély Nagyfejedelemségében éppen azon önálló jogállással és önrendelkezési szabadsággal birnak, mellyel az ország törvényszerűleg elismert és államjogilag fölvett többi egyházai, úgymint: a római katholika, a helvét-hitvallású evangelika, az ágostai hitvallású evangelika és az unitária szentegyházak a teljes vallás és lelkiismeret szabadságot biztosító hazai törvények alapján bírnak. Fönntartva a koronának Erdély Nagyfejedelemsége törvényeiben meghatározott alkotmányszerűleg gyakorlandó felügyelői jogát, mindezen szentegyházak jogosítva vannak egyházi ügyeikat kánonjaik és egyházi szabványaik értelmében, szintúgy mint iskolai ügyeiket, kegyes alapítványaikat és intézeteiket, bármely más szentegyház minden befolyásától függetlenül önállólag rendezni, kezelni és igazgatni. 3. §. A törvényszerűleg elismert négy nemzet, úgymint: a magyar, a székely, a szász és a román nemzet egymás irányában teljesleg egyenjogú és mint olyanok az erdélyi hazai alkotmány értelmében egyenlő politikai jogokkal birnak. Az ország Összes lakói szabad vallásgyakorlata szintúgy, mint polgári és politikai jogegyenlősége nemzetiség és hitvallás különbség nélkül ezáltal meg nem. szorittatik. 4. §. Az egyes országrészek különböző elnevezései az egyes nemzetiségek számára politikai jogokat se nem alapítanak, se nem adnak. 5. §. Erdély Nagyfejedelemség cimerébe, a román nemzet részére külön jelvény vétetik fel. x6. §. Ezen elhatározásokkal ellenkező minden országos törvények megszüntetnek és jogerőn kívüliekké tétetnek. 7. §. Ezen törvény kötelező ereje haladék nélkül hatályba lép.2* A másik nevezete© törvényjavaslat, amelyet a szebeni országgyűlés a császári leiratnak megfelelően alkotott, a nyelvhasználatról szólott. A törvényjavaslatot készen kapta az országgyűlés Bécsből s az országgyűlési bizottmány csak kisebb stiláris módosításokat eszközölt rajta. Magyar részről Fogarassy Mihály c. katolikus püspök szólt hozzá a javaslat általános vitájához, helyeselve amiak alapelveit, de kifogásolva, hogy a javaslatban nem történik hivatkozás az 1847:1. tc.-re, ami nélkül az a látszat, mintha az országnak ezelőtt nem lett volna nyelvtörvénye. A javaslat a szász és román képviselők hozzászólása után e hivatkozás nélkül emelkedett törvényerőre a következő szöveggel: 24 1863/64. évi erdélyi országgyűlés irományai 199—200. 1. — Közli Mester Miklós i. m. 161—162. 1.