Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

Törvényjavaslat a három orséágos nyelv használatáról a közhivatali közlekedésben. 1. §. A három országos nyelv úgymint: a magyar, német és román nyelv a közhivatali közlekedésben egyenjogú. 2. §. A felek szabadságában áll minden bárminemű beadványokban, valamint minden hivatalos tárgyalásban a három országos nyelv bármelyikével élni. 3. §. A felek szóbeli kérelmei, valamint azok, tanuk és szakértők kihallgatása feletti jegyzőkönyvek a három országos nyelv valamelyikén és pedig azon a nyelven veendők fel, melyet a kihallgatandó tanú vagy szakértő kijelöl. 4. §. A peres, vagy peresügyeken kívüli bírói tárgyalásoknál, melyeken több fél vesz részt, szabadságában áll mindenik félnek a három országos nyelv valamelyikével élni. 5. §. A felek beadványaira, vagy jegyzőkönyvileg felvett kéréseire az elintézés ugyanazon nyelven adandó ki, amelyen a beadvány, vagy jegyzőkönyvieg felvett kérés szerkesztetett. 6. §. A bírói határozatok, valamint az indokok oly esetekben, ahol több fél vesz részt, azon nyelven adandók ki, melyen a kérelemlevél, vagy keresetlevél, illetőleg az első beadvány vagy az első szóbeli kérelem szerkesztetett. A többi felekkel, ha kívánják, a határozat fordításai is azon nyelven közlendők, melyen ők a tárgyalásnál résztvettek. 7. §. A szóbeli végtárgyalásnak, az Ítélet kihirdetésének és kiadványozásának a három országos nyelv közül azon kell történni, mely a vádlott anyanyelve. Azonban szabadságában áll a vádlottnak egy mást is a három országos nyelv közül, amelyet neki érteni kell, evégett választani. 8. §. A felső hatóságok vagy törvényszékek határozatai hasonlóképen azon nyelven adandók ki, amelyeken ezen határozatok az előbbi 5., 6. és 7. § szabályai szerint a feleknek kiadandók. 9. §. Mindenkinek szabadságában áll nyilvános tárgyalásoknál a három országos nyelv akármelyikét használni. 10. §. A városi és vidéki községekben a községi ügyek belkezelési nyelvét a község képviselőtestülete határozza meg. 11. §. A törvényhatóságban az illető hatóság képviselete határozza meg a törvényhatóság ügykezelési nyelvét. 12. §. A 10. és 11. §§-okban foglalt határozatok a törvényhatósági vagy községi képviselet hivatalos működése idejéig érvényesek. Ezen hivatalos működés megszűnése után a község vagy törvényhatóság ügykezelési nyelvének meghatározása iránt új határozat hozathatik. 13. §. Mindennemű közlések, kiadványozások, rendeletek, meghagyások stb., melyek ezen törvényhatóságokhoz, községekhez, ezek hivatalaihoz és törvényszékeihez, egyházi vagy más testületekhez és intézetekhez intéztetnek, az előljáró hatóságok által a három országos nyelv közül azon adandók ki, mely az illető törvényhatóság vagy község belügykezelési nyelve, vagy pedig, melyet az egyházi, vagy más testület vagy intézet használ. 14. §. A községek és törvényhatóságok, ezek hivatalai és törvényszékei, valamint az egyházi és más testületek, nemkülönben az egyházi 6* 83