Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

emelkedett; ebből 57 román, 54 magyar és 43 szász.

21 A magyarok a császár iránti tiszteletből résztvettek a választáson, de az erdélyi alkotmány újabb megsértése ellen tiltakozásukat bejelentve, eltávoztak az országgyűlés színhelyéről. A további üléseken csak tizenegy magyar képviselő vett részt, köztük Groisz Gusztáv, az országgyűlés elnöke. Az eltávozott magyar követek kerületeiben újabb választást Íratott ki Nádasdy kancellár, amire a „hazafias párt" ismét olyan képviselőket választott meg, akik nem mentek el a szebeni országgyűlésre s így a választásokat az országgyűlés berekesztéséig ötször ismételték meg a képviselet nélkül maradt kerületekben.

22 A császári leirat a királyi propoziciók között első helyen a román nemzet és a két román vallás törvénybe iktatását, második helyen a magyar, német és román nyelv egyenjogúsítását tűzte ki az országgyűlés feladatának. A románok nemzeti egyenjogúsítására vonatkozóan a szászok már az országgyűlés összehívása előtt kidolgoztak egy javaslatot, amelyet a szász egyetem 1862 március 8—12. napjain tartott ülésén magáévá tett. Ez a javaslat abból indul ki, hogy a szászok késznek mutatkoznak nemzetiség szerinti közigazgatási területek létrehozásán közreműködni, ha azok a szász községek, amelyek a szász törvényhatóságok területén kívül esnek, szintén hozzájuk kebeleztetnek. Az egyes nemzeti területeken a más nemzetiségű lakosok szabadságjogait nem fogják befolyásolni. A magyar, székely, szász és román nemzeti területeken a magyar, német, illetve román lesz a hivatalos nyelv, de a városok és .falvak is szabadon választhatják meg nyelvüket, a kisebbségek pedig mindenütt bármelyik hazai nyelven felszólalhatnak a gyűléseken és beadványokat intézhetnek. A hivatalok kötelesek a hozzá fordulóknak ugyanazon nyelven válaszolni s a községeknek a rendeleteket anyanyelvükön kiadni. A szász egyetem elvetette Lassel Ágost kisebbségi javaslatát, aki lehetetlennek tartotta a nemzeti területek alakítását a vegyeslakosságú Erdélyben s ehelyett a nemzeti egyenjogúságot csak.a községekben és a törvényhatóságban akarta megvalósítani.

23 A románság nemzeti és vallási egyenjogúsítása tárgyában négy törvényjavaslat került a szebeni országgyűlés elé. Javaslatot nyújtott be a kormány, az országgyűlési bizottmány, és kettőt Rannicher Jakab szebeni képviselő, aki a nemzeti és vallási egyenjogúságot két külön törvényben kívánta tárgyalni. Az országgyűlés egy tizennégy tagból álló törvényelőkészítő bizottmányt küldött ki, melynek gr. Béldi György királyi hivatalos lett az elnöke s a bizottság által kidolgozott törvényjavaslatot fogadta el az országgyűlés a szász és román követek között lefolyt hosszú vita után. A javaslat szövege a következő: 21 Mester Miklós: Az autonóm Erdély 1860—63. Budapest, 1937, 142. 1. Mester Miklós i. m. 148—149. 1. 23 Mester Miklós i. m. 152—154. 1. Dr. MUcó Imre: Nemzetiségi jog. 81