Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

áprilisi karlócai kongresszuson pedig a Bach-korszakban felnőtt nemzedék a bécsi reakció ellen nyilatkozik és a visszacsatolás mellett foglal állást. A szerb és a Deák-párti vezetők között ettől kezdve mind szorosabb együttműködés alakul ki.

14 Az októberi diplomát a horvátok lelkesen fogadták, de nem tekintették végső határnak, hanem újabb követelésekkel léptek fel. A bán a megyék visszaállítását kívánta, úgy amint az Magyarországon történt, amihez elvileg hozzá is járultak. Zágrábban a november 26-i báni konferencia alkalmával Strossmayer püspök beszédet tartott, amelyben azt hangoztatta, hogy a magyarokkal mint szabad nemzet akarnak megegyezni. A konferencia sérelmeivel a kormányhoz fordult s elpanaszolta, hogy a horvát nyelv az 1850 április 7-i pátens ellenére sem érvényesül mint szolgálati és hivatalos nyelv, kérte a horvát kancellária felállítását, mely a főispánok kinevezésére javaslatot tegyen és kérte Dalmáciának Horvátországhoz csatolását. A minisztertanács december 5-i válaszában elrendelte, hogy a horvát nyelv úgy a helytartóságnál, mint a báni táblánál mint ügykezelési nyelv szerepeljen s minden országlakó az országban divatozó bármelyik nyelven készíthet beadványokat és az elintézést is ugyanazon nyelven kell kapnia. A magyar-horvát kérdés rendezéséig pedig az államminiszterium kebelében udvari bizottság állíttatik fel. Dalmácia kérdésében ez ország képviselői fognak a báni értekezlet tagjaival érintkezésbe lépni.

15 Külön gondot okozott Fiume, mely január 21-i és 31-i felségfolyamodványaiban kérte Magyarországhoz való visszacsatolását, amire a bán ostromállapotot rendelt el és vaskézzel fojtotta el az olasz lakosság tüntetését, majd pedig Fiúméból vármegyét alakított és élére horvát főispánt állított.

16 Miközben az országgyűlés összehívására az előkészületek folytak, az 1861 február 26-án megjelent pátens az októberi diploma kiegészítéseképen oktrojszerűen megszabta a birodalmi gyűlés alsóházába küldendő követek számát: a 343 tagból a magyar királyság számára 85, Erdély részére 26, Horvát- és Tótország számára 9 hely jutott, a többi az osztrák örökös tartományok között oszlott meg. A februári pátens úgy jelentkezett, mint az októberi diploma végrehajtása, de közben lényeges új intézkedéseket is tartalmazott és régieket szüntetett meg.

17 1861 április 2-ára hívta össze az uralkodó a magyar országgyűlést Pestre. Ezen az országgyűlésen merült fel ismét a magyar nemzetiségi törvény megalkotásának gondolata, amiről külön fejezetben fogunk megemlékezni. * 14 Eisenmann, Louis: Le compromis austro-hongrois de 1867. 355. 1. 1

5 Berzeviczy i. m. III. k., 151—156. 1. 16 Horváth Jenő i. m. 58. 1. 1

7 Beksics Gusztáv: I. Ferencz József és kora. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Budapest, 1898, 563—564. 1.