Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

polgári élet minden viszonyaiban célszerű intézmények által biztosíttassék" (71. §). A szerb vajdaság egyházi ügyei és nemzetiségének megőrzése tekintetében régibb szabadságleveleinek és az újabb császári nyilatkozatoknak megfelelő intézményeket kap; más koronatartománnyal való egyesítése felől, kiküldötteinek meghallgatása után, külön rendelet fog határozni (72. §). Horvátszlavonia és Fiume Magyarországtól függetlenül fog fenntartatni, Dalmácia hovatartózandósága ügyében pedig e tartományok képviselői között tárgyalások fognak megindulni (73. §). Erdély nagyfejedelemség belső szervezete és alkotmánya a Magyarországtól való teljes függetlenség és az országot lakó nemzetek egyenjogúságának elvei szerint, a birodalmi alkotmánnyal összhangban újra fog szabályoztatni. A szász nemzet jogai a birodalmi alkotmány keretei közt fenntartatnak (74. §). A határőri rendszer a birodalmi végrehajtó hatalomnak alárendelve mint a birodalmi hadsereg kiegészítő része, továbbra is fennmarad; a határőrvidék lakosainak birtokviszonyait illetőleg külön szabályzat fogja ugyanazon jogokat biztosítani, amelyek a többi koronatartományok lakosainak már megadattak (75. §).e Az oktrojált alkotmány mindenkit megsértett, de senkit sem elégített ki. A románok nem találták meg benne önálló fejedelemségüket, a tótok a külön Tótországot, a horvátokat sem nyugtatta meg, noha a kormánynak egyik tagja horvát volt, a szerbek pedig, kik már 48 őszén az orosztól kértek segítséget, nem kapták meg az önálló vajdaságot s ezért Rajasics most már a kormányhoz intézett előterjesztésében sajnálkozását fejezte ki, hogy a magyarok békeajánlatát annak idején nem fogadta el. A nemzetiségek elégedetlensége is azt bizonyítja, hogy a monarchia egységének és a nemzetiségek egyenjogúságának elve csak ürügy volt Magyarország feldarabolására. A márciusi alkotmány ezt az egyenjogúsítást csak Magyarországgal és Erdéllyel szemben érvényesíti, ahol a magyarság bizonyos előjogokat élvezett. Ez a vonás árulja el egész szellemét.

7 A márciusi alkotmány egyenes következménye a Debrecenbe költözött magyar országgyűlés áprüis 14-i határozata volt, amelyben Kossuth indítványára kimondták Magyarország, a vele törvényesen egyesült Erdély és a hozzátartozó minden országoknak független állammá való alakítását; az áruló Habsburg-Lotharingiai ház detronizálását; baráti jobbot nyújtottak az összes államok felé és elhatározták egy kormányzó elnök megválasztását. Mialatt Debrecenben az országgyűlés Kossuth Lajost beiktatta a kormányzóelnöki méltóságba, de a nemzetiségi kérdésben elfelejtett nyilatkozatot tenni, Bécsben megvalósult a márciusi alkotmánnyal elégedetlen nemzetiségek magyarellenes egységfrontja. Április 26-án 6 Horváth Mihály i. m. II. k., 402—403. 1. 7 Eisenmann, Louis: Le compromis Austro-Hongrois de 1867. Paris 1904. 135. 1.