Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

tetése, az újoncállítási törvény felfüggesztése, a román nemzetőrség felállítása érdekében s a jobbágyok és földesurak közti viszályok elsimítása céljából hoztak határozatokat. A szebeni vezetők megjelenése felbátorította a tanácstalan tömeget s most már határozatilag mondták ki, hogy nem ismerik el az uniót s a magyar minisztériumot, csak a császártól kívánnak függeni, akitől újabb népgyűlésre kérnek engedélyt s az országgyűlés összehívásáért is folyamodnak, amelyen a románok számarányuknak megfelelően legyenek "képviselve. Kérik a császári alkotmány Erdélyre való kiterjesztését s egy ideiglenes erdélyi kormány kinevezését a románok számarány szerinti résztvételével.

4 Ezután megindult a román lázadás, mely kegyetlenül pusztította végig Erdély magyarlakta vidékeit. Az év végére azonban Bem erdélyi hadjárata felszabadította az ellenségtől Kolozsvárt s a tábornok a nép minden nyelvén bűnbocsánatot ígért és rendet követelt. A románok azonban ezalatt december 28-án Szebenben gyűltek össze §aguna vezetésével, hogy az abban a hónapban trónra lépett I. Ferenc Józseffel szemben most már végképen megállapítsák azt az árat, amiért a veszni látszó polgárháborút tovább folytatni hajlandók. A határozattal Çaguna Olmützbe utazott s ott több bánsági és bukovinai román vezetővel együtt küldöttséget alkotva, február 25-én nyújtotta át a szebeni értekezlet kibővített és Önkényesen módosított határozatait. Çaguna most már a végletekig ment el. Követelte, hogy 1. az osztrák államok összes román lakói önáUó nemzetté egyesüljenek Ausztria kormánypálcája alatt. 2. Politikai és egyházi tekintetben nyerjenek önálló nemzeti közigazgatást. 3. Hívassék össze egy román alkotmányozó gyűlés, amely: a) válasszon nemzeti főnököt; b) nemzeti igazgatótanácsot „román szenátus" néven; c) válasszon nemzeti egyházfőt; d) szervezze meg a románok közigazgatását; e) továbbá az iskolákat és tanintézeteket. 4. A román nyelv legyen hivatalos a románokat érintő minden ügyben. 5. Évente egyszer tartsanak nemzetgyűlést. 6. Az osztrák birodalmi gyűlésen a románság számarányának megfelelően nyerjen képviseletet. 7. Az osztrák birodalmi minisztériumban külön szerv legyen a román érdekek képviseletére. 8. Őfelsége vegye fel „a románok nagyfejedelme" címet.

5 Az uralkodó bíztató választ adott a román küldöttségnek. A fiatal császár ekkor még teljesen az udvari reakció irányítása alatt állott s az olmützi udvar Windischgrátz kápolnai győzelme után a szabadságharc ügyét végképen elvesztettnek gondolva, 1849 március 4-én kiadta már régóta előkészület alatt álló alkotmányiratát az egységes és oszthatatlan osztrák császárságról. A márciusi alkotmány megszünteti Magyarország ősi alkotmányát s a nemzetiségi kérdés oly irányú szabályozását ígéri, „hogy minden nemzetiségek és divatozó nyelvek egyenjogúsága a nyilvános és 4 Jancsó Benedek i. m. n. k., 592—593. 1. 5 Jancsó Benedek i. m. II. k., 656. 1.