Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

6. §. A szabadságharc és az első nemzetiségi törvény. Békeajánlat a szerbeknek. — Kiáltvány a tótokhoz. — A román követelések Olmützben. — A márciusi alkotmány. — A párisi békekísérlet. — Dragos és Bálcescu. — Az első nemzetiségi törvény megalkotása. — A törvény értékelése, A szabadságharc kitörése után a magyarság és a nemzetiségek kapcsolata a fegyveres érintkezés területére tolódott át. A nemzetiségek nagyobb része a bécsi kormány támogatásával a magyarság ellen fogott fegyvert és inkább a 48-as reformokban kivívott szabadságot áldozta fel, csakhogy túlzott nemzeti követeléseit ezen az úton érvényesíthesse. A magyar kormány a szabadságharc alatt sem veszítette el azt a reményét, hogy a nemzetiségeket a reakciótól elválaszthatja és szabadságuk biztosításával visszavezetheti az új magyar állam kebelére. A horvátokkal nem lehetett tárgyalni, mert a lázadást Jellasics kezdeményezte s ő igyekezett a többi nemzetiségeket is az uralkodóház céljainak megnyerni. A szerbekkel megnyüt a lehetőség a békülésre a honvédség bánsági sikerei után s erre a békére a magyar csapatoknak is szüksége lett volna, mert Windischgrâtz Bécset meghódította és összes hadaival Magyarországot fenyegette. Az 1848 november 23-án kelt békefeltételeket a honvédelmi bizottmány a következőkben határozta meg: 1. amnesztia a fellázadt szerbeknek; 2. az áprüisi törvényekben biztosított személy- és birtokszabadságok megerősítése; 3. a nemzetiség és nyelvhasiználat biztosítása az egyházi, iskolai és községi ügyekben; 4. a szerbek saját nyelvükön fordulhatnak a hatóságokhoz és a központi kormányhoz s ugyanezen nyelven kapnak választ, a törvényeket szerb nyelven is ki fogják hirdetni; 5. a görögkeleti egyház a többi egyházakkal egyenjogú lesz, egyházi és iskolai ügyeit évenként tartandó kongresszusán szabályozhatja, pátriárkát választhat, aki az országgyűlésen a primás után fog helyet foglalni; 6. a szerb nemzet vajdát fog kapni; 7. a szerbek kívánságára a kormány hajlandó a fennálló határőrrendszert eltörölni, ha pedig fenn akarják tartani, akkor a már közzétett engedmények: a föld tulajdonjoga, szabad osztozás, költözködés, ipar, kereskedelem, a tudomány szabad művelése, robottól való mentesség — megerősíttetnek. A békefeltételek a szerbek kívánságai közül csak egyet nem helyeztek