Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

zényleti nyelve is magyar leend, de a mellett a román nyelven vezényletben is gyakoroltáthatik. 7. §. Mindazon jogokban és kedvezményekben, amelyekben a többi határőrök törvényileg részesíttetni fognak, a román határőrök is részesítendők. II. fejezet. A kormányzást és igazságszolgáltatást illetőleg. 8. §. Az 1848-iki 16. törvénycikk rendelete szerint népképviselet alapján alkotandó megyei szerkezetbe tanácskozó tagokul választhatók az olyan románok is, akik a magyar nyelvet nem beszélik ugyan, de értik. 9. §. Az állományi közigazgatás minden ágaiban románok, képességük tekintetbe vételével, igazságos arányban alkalmazandók. 10. §. Minden királyi törvényszék mellett, ideértve a Királyföldön levőt is, a románajku szegény nép ügyeinek ingyen vezetésére egy-egy, az álladalom által fizetéssel ellátandó románajku ügynököt fog a kormány kinevezni. 11. §. Mindennemű kinyomozó bizottságokban, ahol valamely román egyén vagy közönség érdeke forog fönn, román egyének is alkalmazandók. 12. §. Az erdélyi approbata és compilata törvényekben a románokat kisebbitő vagy terhelő bármi törvények eltöröltetnek. A román javaslat 8. §-a mellőzte a magyar nyelv tudását s a románok beválasztását a nép aránya szerint kivánta. A román javaslat 9. §-ában „képesség* lyett „népesség" állt. he12. §. A románok tervezetében, ez a szakasz így szólt: „A román nemzet egyéni személybátorsága olyformán biztosíttatik, hogy csak gyanúra s politikai vétségek ürügye alatt be ,ne fogattassanak; az ezzel ellenkező erdélyi törvények eltöröltetvén." III. fejezet. A nevelést illetőleg. 13. §. Az elemi iskolák, felsőbb tanodák 13. §. A román javaslat a és képző-intézeteknek álladalmi költségen románok számára „ugyanleendő fölállításában és föntartásában a azon arányt" kivánt. románajkuakra nézve is épen olyan tekintet lesz, mint az ország akármely más ajkú lakosaira.