Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

14. §. A magyar egyetemeknél román nyelv és literatúrai tanszékek állíttatnak föl, valamint a román középtanodákban és felsőbb iskolákban a magyar nyelv és literatura rendes tanulmány leend. 15. §. A katonai fönnálló és állítandó képezdékben román növendékek is fognak képeztetni. 14. §. Ez úgy értendő, hogy a pesti mellett a felállítandó kolozsvári egyetemen is román tanszék legyen. A román tervezetben ez a szakasz 16. § alatt szerepelt. Az unió bizottság elhagyta a románok 15. és 17. §§-ait, amelyek így szóltak: 15. §. Az aradi tanítóképző-intézet, a balázsfalvi fő- s belényesi középtanodák románok tulajdona levén, azokban a tanítási nyelv román, a magyar nyelv azonban rendes tanulmány leend. 17. §. A sajtó tökéletesen szabad s jelesen a románokon nehézkedő hírlapi cautio eltöröltetik. A negyedik fejezet egyetlen, 18. §-ára a bizottság megjegyezte, hogy nem tárgyalhatja, mert az a magyarországi viszonyokat s a kultuszminisztert érdekli és illeti. Erdélyre vonatkozóan azonban külön törvényben kivánja kimondani, hogy a görög nem egyesült és egysült vallás bevett vallásnak nyilvánittatik és püspökeit mind a két felekezet, úgy mint eddig, ezentúl is szabadon választhatja. IV. fejezet. A vallásról. 18. §. Az 1848. évi XX. törvénycikkben fektetett elvek nyomán rendeltetik: 1. Az óhitű románok a karlovici metropolitától s általában a szerb egyházi kormánytól, — a római katolikusokkal egyesültek pedig a latin szertartású hierarchiától függetleneknek nyilváníttatnak ; minek következtében mindkét felekezet úgy a fő-, mint alrendű egyházi elöljáróit szabadon választandja. 2. Az óhitű románok a temesi s verseci egyházmegyékben azonnal, üresség esetében pedig a nagyszebeni s aradi egyházmegyékben is maguknak románajku püspököket és metropolitát választanéinak. 3. A püspököket az illető egyházmegyei zsinat, a metropolitát pedig az illető egy-