Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

kitűzte a fekete-sárga zászlót. Az uralkodóház és a magyar nemzet között kitört viszályban a szászok és románok az előbbihez csatlakoztak s így maguk hagyták el azt a plattformot, amelyen a magyarokkal megegyezniök sikerült. Az erdélyi 1848 :XXI. tc. javaslata azonban így is fontos kortörténeti dokumentum maradt, amit az alábbiakban annak feltüntetésével fogunk közölni, hogy a bizottság mit módosított a románok hozzájárulásával a román javaslaton.

14 Az unióbizottság javaslata. A román javaslat. XXI. törvénycikk a román nemzet polgári jogainak egyenlőség álapjáni biztosításáról. I. fejezet. A nemzetiség- és nyelvről. 1. §. A románok nemzetisége és nyelve elismertetik és biztosíttatik. Ennek következtében 2. §. A románok saját templomaikban, egyházi ügyeik igazgatásában, elemi és felsőbb iskoláikban, valamint papi növeldéikben saját román nyelvöket háborítatlanul használhatják. 3. §. Azon megyék-, vidékek- és székekben, az úgynevezett Királyföldön, királyi és mezővárosokban, ahol románok is feles számmal vesznek részt a tanácskozásban, románul is szabad leszen felszólalni. Egyházi testületeikben, úgy a románajku községekben a jegyzőkönyveket román nyelven Írhassák ugyan, hanem a felsőséggeli megérthetés végett magyarul is. Azonban más, akár egyházi, akár polgári hatóságokkali levelezésüket csupán magyar nyelven tehetik. 4. §. A fentebbi értelemben* román nyelven irt jegyzőkönyvi kivonatok, nemkülönben kérelem-, köt-, biztosító- s más oklevelek mindenhol elfogadandók. 5. §. Országos törvények, királyi miniszteri és más köztörvényhatósági körrendeletek fordításban** román nyelven is közzéteendők ott, ahol románok is vannak.*** 6. §. Az 1848-iki 22. törvénycikk a volt Erdélyországra is kiterjesztetvén, a románokból alakult és alakulandó őrsereg veTörvény javaslat az erdélyi románokról. A 3. §. második és harmadik mondata a bizottság augusztus 10-i 37. sz. határozatán alapul. A románok eredeti javaslata a minisztériummal való levelezésben szintén kizárólag a magyar nyelv használatát kívánta. 4. és 5. §§. * ** *** A román szövegből hiányzik a bizottság betoldása. 6. §. A románok javaslatában megfordítva állt. 14 Az összeállítást a Márki Sándor által közölt szöveg és annak jegyzetei aJapján adjuk. I. m. 354—357. 1.