Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

ügyi miniszter az iskola vagy annak része vagy tagozata tekintetében a 700/1941. M. E. sz. rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezés szerint jár el. 3. §. Abban a községben, amelyben csak magyar nyelvű népiskolai oktatás van, az anyanyelvi ismereteket a 11.000/1935. M. E. sz. rendelet 3. §-a alapján a gyermekek anyanyelvén is tanítani kelll, ha azt legalább húsz nem magyar anyanyelvű iskolaköteles olyan gyermek gondviselője kívánja, akik valamennyien egy anyanyelvűek. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; a rendelet tartalmát minden községben a helyben szokásos módon közzé kell tenni." A 25.370/1941. V. K. M. sz. rendelet tulajdonképen választást enged a nem magyar anyanyelvű gyermekek gondviselőinek, — ahol legalább húszan vannak egy községben vagy körzetben — a 11.000/1935. M. E. sz. és a 700/1941. M. E. sz. rendeletben foglalt nemzetiségi iskolatípusok, vagy a 110.478/1923. M. E. sz. rendelet terminológiája szerint a B. és az A. iskolatípus között. A szabály a 700/1941. M. E. sz. rendelet anyanyelvi iskolatípusa, erre kell áttérni egy iskolai éven belül a rendelet mellékletében felsorolt 365 legnagyobb részben felekezeti s kis részben községi és állami iskolában. Ezzel szemben a legalább húsz gondviselő záros határidőn belül kérheti az addigi vegyes tannyelvű rendszer fenntartását. Ilyen esetben a miniszter a nem magyar anyanyelvű tanulók gondviselői között titkos szavazást rendel el s a szavazást olyan összetételű bizottság bonyolítja le, amelyben a miniszter által kinevezett elnökön kívül a községi elöljáróság, ületve az egyházi főhatóság képviselője, illetve a gondviselők megbízottja is résztvesz. A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy ott, ahol csak magyar tanítási nyelvű népiskolai oktatás van, a nem magyar anyanyelvű tankötelesek legalább húsz gondviselőjük kérésére az anyanyelvi és szülőföldismereti tantárgyakat, számtant, természetrajzot és gazdasági ismereteket anyanyelvükön sajátíthassák el (V. ö. 11.000/1935. M. E. sz. rendelet 3. § és 1. § 3. bek. b) pontjával).

71 A rendelet végrehajtása során közel 200 addig vegyes tanítási nyelvű iskolát látogató gyermekek gondviselői részéről nem érkezett be 1941 augusztus 25-ig kérés a vegyes tanítási rendszer fenntartása érdekében s így ezeknek az iskoláknak automatikusan át kellett térniök az anyanyelvi oktatásra. Ahol a szülők egy része kérte a vegyes tanítási rendszer fenntartását, a niiniszter a kérelmet benyújtó szülők számának, a helyi viszonyoknak és a lakosság nemzetiségi megoszlásának mérlegelésével az iskolát kettéosztotta s egy anyanyelvű és egy vegyes előadási nyelvű tagozatot létesített. A titkos szavazást csak ott vették igénybe, ahol az iskola megosztására nem volt lehetőség, vagyis túlnyomó részben az egytanerős iskoláknál, amelyeket a csekély tanulói létszám miatt nem lett volna indokolt második tanítói állás szervezésével kéttanerős 71 Mikó Imre: Nemzetiségi politika és szórványpolitika. Kolozsvári Estilap 1941 augusztus 4-i, 174. sz.