Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

2. Oly községben, ahol tannyelvül két vagy több nemzeti kisebbség nyelve használtatik — amennyiben kellő számú óvoda van — az óvodákban is e nyelveken folyik a foglalkoztatás. 3. Minden más esetben a nemzeti kisebbségek tanügyeit vezető illetékes tanfelügyelő a 33. §-ban említett kiszállása alkalmával, a helyi viszonyok gondos mérlegelése után és az óvodakötelesek szüleinek kivánsága alapján, javaslatot tesz az óvodák foglalkoztatási nyelvére vonatkozólag." Az idézett 5, § a magyar gyermekek anyanyelven való foglalkoztatásáról gondoskodik: „Oly túlnyomólag nemzeti kisebbséglakta községben, ahol magyar nyelvű óvoda nincsen, legalább 20 magyar anyanyelvű óvodaköteles szülőinek kívánságára a magyar anyanyelvű óvodakötelesek magyar nyelven foglalkoztatandók." Az óvodák tanszemélyzetére, igazgatására és felügyeletére vonatkozóan az elemi népiskoláknál ismertetett elvek irányadók. 6. Trianon után a megcsonkított ország igényeinek megfelelően a nemzetiségi iskolaügy is lényeges változásokon ment keresztül Magyarországon. A békeszerződés a kisebbségi iskolák tekintetében csak három alapelv kimondására szorítkozott: a) A kisebbségek saját iskolákat állíthatnak fel. (58. cikk, 5. bek. : „... joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintezeteket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni, azzal a joggal, hogv azokban saját nyelvüket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolják".) b) A magyar kormánynak gondoskodnia kell az állami iskolákban a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról. (59. cikk, 1. bek.: „Olyan városokban és kerületekben, ahol nem magyar nyelvű állampolgárok jelentékeny arányban laknak, a magyar kormány a közoktatásügy terén megfelelő könnyítéseket fog engedélyezni avégből, hogy ily magyar állampolgárok gyermekeit az elemi iskolákban saját nyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza a magyar kormányt abban, hogy a magyar nyelv oktatását az elemi iskolákban is kötelezővé tegye.") c) A kisebbségek számára közsegélyt kell biztosítani. (59. cikk, 2. bek.: „Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban élnek oly magyar állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ezeknek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetéből és felhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra fordíttatnak.") A trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. M. E. sz. rendelet a"kisebbségek iskolai jogait a fentebb idézett rendelkezéseken túlmenően biztosította s e tekintetben az 1868:XXXVIII. és XLIV. tc. hagyományaihoz tért vissza.