Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
ban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem a magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma". Hasonló rendelkezést tartalmaz a leányközépiskoláról szóló 1926:XXIV. tc. a leánygimnázium, leányliceum és leánykollégiumra vonatkozóan (2. § b), 3. § b), és 18. § b)). Az 1924 :XI. és 1926:XXIV. törvénycikkeket teljes egészükben, az 1883: XXX. törvénycikket pedig részben hatályon kívül helyezte a középiskolákról szóló 1934 :XI. tc. 43. §-a. E hatályos törvény 2. §-ának 1. bekezdése szerint középiskolát tartanak fenn: „az állam, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alap, az egyházak, a férfi és női szerzetesrendek; továbbá a törvényesen bevett vallásfelekezetek, törvényhatóságok, községek (városok), jogi és természetes személyek, ha erre törvényesen biztosított joguk van, vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nekik erre engedélyt adott." A nemzetiségek egyedei vagy közületei (egyházak, jogi személyek stb.) tehát szabadon létesíthetnek középiskolákat s a gimnáziumok igazgatása és állami támogatása tekintetében főként a felekezeti középiskolák messzemenő, jogokkal rendelkeznek. A magyar nyelv és irodalom valamennyi középiskolában rendes tantárgy (21. § 1. bek. 2. pont.). Az-1883 :XXX. tc. még hatályban maradt rendelkezéseit több más oktatásügyi törvény igazgatási rendelkezéseivel együtt a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935:VI. tc. hatályon kívül helyezte. 4. A kisdedóvók. A nemzetiségek nyilt támadásnak vették a gr. Csáky Albin minisztersége alatt hozott 1891 :XV. tc.-ket „a kisdedóvásról". Ez a törvény kitűnő propagandaanyagot szolgáltatott a magyarság belső és külső ellenségeinek, akik drámai színekkel ecsetelték, hogyan szakítja el a magyar kormány a csecsemőket anyjuk kebeléről azért, hogy elmagyarosítsa őket. A kisdedóvásügy törvényes rendezésére csak akkor került sor, amikor már ötvenöt éve megalakult a „Kisdedóvó-intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület" és országszerte működtek kisdedek számára óvodák. A törvény szükségességét főként azzal indokolták, hogy a kisdedóvóban testi és szellemi nevelésben részesült gyermek könnyebben győzi le az elemi iskolai tanulás nehézségeit, a nagy gyermekhalandóság egyik okà, hogy sok kisded felügyelet nélkül van s betegség esetén nem részesül orvosi segítségben, végül rendkívül sok tűzkárt okoznak a felügyelet nélkül maradó gyermekek. 5 * A nemes célokat szolgáló intézmény kodifikálására olyan korban került sor, amikor a kormány és a közvélemény egyaránt a magyar nyelv terjesztésében látta a nemzetiségi kérdés egyetlen megoldási módját s innen van az, hogy a törvény az óvodáknak ezt a gyermekmentő hivatását összekapcsolta vegyes nemzetiségű területeken az állam nyelvének elsajátításával. 52 Komis Gyula i. m. 43. 1.
