Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

polgár, bármely község, egyház vagy egyházközség az állami törvények keretei között és az állam felügyelete alatt.

51 A felekezeti középiskolák tannyelve tekintetében a 7. § így rendelkezett: „A hitfelekezetek maguk határozzák meg az általuk fentartott nyilvános középiskolák tannyelvét és amennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmán kívül a magyar nyelv és irodalmának történelme, mint rendes tantárgy tanításáról is gondoskodni és pedig oly óraszámban, mély annak kellő elsajátítását lehetővé tegye. Ennek ellenőrizhetése végett kötelesek a magyar nyelv és irodalmának történelmére vonatkozó tantervet és órabeosztást a vallás- és közoktatási miniszternek előlegesen bemutatni. A nem magyar tannyelvű középiskolákban a 7. és 8. osztályban a magyar nyelv és irodalmának történelme magyar nyelven taníttatik s e tantárgyból az érettségi vizsgálat is ezen nyelven teendő. Az érettségi vizsgálat tekintetében e § rendelkezése az 1885. évi érettségi vizsgálatoknál lép érvénybe." Az egyházi önkormányzat tiszteletben tartása még jobban kidomborodik a 8. §-ból, mely szerint a vallás- és közoktatási miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatti, valamint törvényhatóságok, községek, társulatok és egyesek által fenntartott középiskolákban a tantervet a miniszter állapítja meg, míg „a felekezetek által fentartott tanintézeteknél a tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő végcélt és a tanítandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervet és a tankönyveket az illető felekezeti főhatóság állapítja meg és azt esetről-esetre a vallás- és közokatásügyi miniszternek bejelenti; a megállapított mérték azonban nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetekben alkalmazva van és az illető intézetekre nézve csak a minimumot határozza meg." A felekezeti középiskoláknak ez az előnyös megkülönböztetése végigvonul a törvényen. Az állami felügyelet és ellenőrzés szempontjából az ország középiskolái három csoportra oszlanak: 1. az állam rendelkezése, 2. az állam vezetése, 3. az állam felügyelete alatt álló középiskolák. Az első csoportba tartoznak az állampénztárból vagy a katolikus tanulmányi alapból fenntartott iskolák, a másodikba a törvényhatóságok, községek, társulatok és egyesek iskolái, a harmadikba pedig az autonóm hitfelekezetek (köztük a részben vagy egészben nemzetiségi evangélikus, illetve görög keleti egyház), amelyek felett az államnak csak felügyeleti joga van. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy a hitfelekezetek által fenntartott nyilvános középiskolákban úgy a tanulókra, mint a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat (a fegyelmi eljárást is beleértve) azok egyházi főhatóságai állapítják meg, kötelesek azonban azokat, valamint az azon időnként eszközölt változtatásokat 51 Apponyi Albert emlékirataiban rámutat arra, hogy az anyanyelvű középfokú iskolák tekintetében előnyben voltak azok a nemzetiségek, amelyek közjogilag elismert egyházra támaszkodhattak. így tehát a legkevésbbé államhü nemzetiségek a románok és szerbek könnyebben létesíthettek középiskolát, mint a többiek. (Dr. gróf Apponyi Albert emlékiratai. 2. k., 62—63. 1.) 29* 451