Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

madik fontos rendeletét 1914 augusztus 13-án 114.000. sz. alatt az állami elemi népiskolában a nem magyar anyanyelvnek kisegítő nyelvül való felhasználásáról, valamint annak, mint tantárgynak, tantervszerű tanításáról. A rendelet szerint: „Abból a célból, hogy az állami elemi népiskolában a nem magyar anyanyelvű gyermeknek a magyar nyelven való tanulást megkönnyítsem, továbbá, hogy neki az írás és olvasás elsajátítását anyanyelvén is lehetővé tegyem, elrendelem, hogy az alábbiakban részletezett esetben és módon az I. és II. osztályban az anyanyelvet, mint kisegítő nyelvet használják, a III., IV. és V. osztályban pedig az anyanyelvet mint tantárgyat tanítsák." Ennek megfelelően, ahol az I. és II. osztályban a tanulók egy harmada nem magyar, de egynyelvű, az illető nyelvet kisegítő nyelvnek kell használni; ahol a III., IV. és V. osztályban a tanulók egy harmada nem magyar, de egynyelvű, ott nyelvüket a szülők kérésére tanítani kell.

49 3. A középiskolák. Az 1868:XLIV. tc. a középiskolai oktatás tekintetében csak alapelveket szögezett le. Nevezetesen kimondta, hogy a hon bármely nemzetiségű polgárai egészen az akadémiai tanulmányokig anyanyelvükön képezhessék ki magukat (17. §), hogy az állami középiskolák közül azokban, melyek területén több nyelv divatozik, azok mindegyike részére nyelv és irodalmi tanszékek állítandók fel (18. §), hogy bármely nemzetiségű honpolgár, község, egyház vagy egyházközség középtanodákat állíthat fel, ezek előadási nyelvét maga határozza meg és az ilyen középiskolák az állam hasonló természetű iskoláival egyenjogúak (26. §). Ezeket az elveket „a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről" szóló 1883 :XXX. tc. vitte át a gyakorlatba. E szerint a középiskolának, vagyis a gimnáziumoknak és reáliskoláknak a célja, hogy az ifjúságot magasabb műveltséghez juttassák és a felsőbb tudományos képzésre előkészítsék. A gimnázium ezt a feladatot a mindenirányú humanisztikus, főként az óklasszikai tanulmányok segítségével, a reáliskola pedig főként a modern nyelvek, a mennyiségtan és a természettudományok tanítása által oldja meg (1. §). Mindkét iskolatípus nyolc osztályból áll, amelyet érettségi fejez be (2. és 21. §). Mind a gimnázium, mind a reáliskolai oktatás rendes tantárgyai közlött szerepel a „magyar nyelv és irodalmának történelme; azonkívül azon tanintézetekben, melyeknél a tannyelv nem a magyar, az intézet tannyelve és irodalmának története" (3. § b) és 4. § b) ) .

50 Az iskolaalapítási jogot a törvény épen olyan szabadelvűén szabályozta a középiskoláknál, mint a népiskoláknál. Középiskolát állíthat ugyanis az állam, bármely nemzetiségű egyes hon49 R. T. 1914, 2210—2211. 1. 50 Jancsó Benedek a középiskolai törvény legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az egyszerűen csak kimondja a nem magyar tannyelvű középiskolák számára a magyar nyelv tanítását, de nem gondoskodott megfelelő tankönyvekről. Ugyanez történt a román nyelv és irodalom tekintetében, ahol kititottak néhány tankönyvet, a nélkül, hogy helyébe mást adtak volna. (A Jako-romanizmus és a magyar kultúrpolitika, Budapest, 1893, 60—64. 1.).