Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

gekben, ahol magyarul írni-olvasni tudók kellő számmal nincsenek, vagy ahol ezeknek kizárólagos alkalmazása a községben létező felekezetek valamelyikét a gondnokságból kizárná, a miniszter vagy kivételesen eltekinthet ettől a feltételtől, vagy kimondhatja, hogy az illető községben gondnokság egyáltalán nem alakítandó. Ez utóbbi esetben a gondnokság feladatait a tanítótestület és a kir. tanfelügyelő, ületőleg a népiskolai iskolalátogató teljesíti. Apponyi törvényei közül a legtöbb ellenkezést „a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hit felekezeti néptanítók járandóságairól" szóló 1907:XXVII. tc. váltotta ki. A törvénynek a miniszteri indokolás szerint bevallott célja: a) rendezni a községi és felekezeti néptanítók fizetését olymódon, hogy képzettségük és állásuk igényeinek megfelelő tisztességes megélhetésük biztosítva legyen és b) biztosítani a különböző jellegű iskoláknál ,,az állami és nemzeti érdekek megóvását". Ez utóbbi tekintetben a törvény az indokolás szerint a községi és hitfelekezeti elemi iskolák tanítóinak és tanítónőinek fizetését rendező 1893:XXVI. tc. nyomdokain halad s az 1868:XXXVIII. tc. és 1876:XXVIII. tc.

24 alapelveit nem érinti. Az állami támogatás feltétele az, hogy az iskola „kifogástalanul hazafias állampolgári nevelést adjon". A törvény nem kívánja érinteni a nem magyar anyanyelvű polgároknak azt a jogát, hogy „gyermekeik alapnevelését anyanyelvükön eszközölhessék".

25 A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése is hangsúlyozza, hogy „e rendelkezések által azonban nem kívánja a hazának nem magyarajkú lakosait faji és nemzetiségi mivoltukból erőszakosan kivetkőztetni, egyedüli célja lévén a magyar nemzeti kultúrát és magyar nyelvet meggyökereztetni s ezáltal a magyar nemzethez való tartozás érzetét a nem magyarajkú állampolgárok lelkébe is becsepegtetni".

26 Az 1907.-XXVII. tc. 1. §-a a községi és hitfelekezeti elemi népiskolák tanítóit köztisztviselőknek minősíti és törvényesen megállapított járandóságaikat közigazgatásilag biztosítja. A 2—15. §§-ok a fizetés kérdését szabályozzák úgy a fizetés természete (alapfizetés, pótlékok, természetbeli szolgáltatások), mint a fizetés módja tekintetében, kiegészítve az államsegély elvonásának eseteivel. E rendelkezések ellen a nemzetiségek sem emeltek kifogást, maga a tanítóság pedig örömmel fogadta fizetésének rendezését. A 16. § kimondja, hogy alapfizetés vagy kórpótlékkiegészítés címén államsegélyt csak olyan községi vagy hitfelekezeti iskolák tanítói nyerhetnek, ahol az 1868 :XXXVHI. tc. 11. és 55. §§-aiban, valamint a jelen törvény 19. és 20. §§-aiban felsorolt köteles tantárgyak a mindennapi iskolában, az illető egyházi főhatóság, illetőleg a minisz2Í A népiskolai hatóságokról szóló 1876 :XXVIII. tc. egyes rendelkezéseit módosította és hatályon kívül helyezte a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 :VI. tc. 25 Az 1906—1911. évi országgyűlés képviselőházi irományai, XII. k., 411. sz., 76. 1. 26 Irományok XII. k., 442. sz., 326. 1.