Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

akik majdnem kivétel nélkül az illető felekezet lelkészei közül kerültek ki, ezeket a magyar tanulókat is románul, illetve szerbül tanították hittanra, azon a címen, hogy ez az illető ritus nyelve.

21 Ez a rendelet egy részletkérdés megoldása helyett súlyos ellentéteket támasztott a görög egyházak és az állam között. Lukács György rendeletei előkészítették a talajt a koalíció vallás- és közoktatási miniszterének, gr. Apponyi Albertnek, aki iskolapolitikájában abból a meggondolásból indult ki, hogy a magyar nyelv tanítása csak akkor vezethető sikerre, ha annak érdekében nemcsak a népiskolai hatóságok ellenőrzését használják fel, hanem igyekeznek a nem-állami iskolákat anyagi eszközökkel is a magyar nyelv terjesztésére sarkalni. Ezt a célt Apponyi kétféle módon is igyekezett megvalósítani. Az egyik oldalon a tanítói illetményeket az 1907-es törvényekkel újra megszabta, a másik oldalon viszont az 1908:XLVL törvénycikkel az elemi népiskolai oktatást ingyenessé tette s így akarta a felekezeti iskolafenntartókat arra kényszeríteni, hogy államsegélyért folyamodjanak, aminek viszont a kifogástalan hazafias nevelés a feltétele. Hogy ezzel az elméletileg szépen kigondolt rendszerrel csak látszateredményeket lehetett elérni, azt maga Apponyi is beismerte Trianon után,

22 a történetírás pedig kimutatta, hogy a nem magyar iskolafenntartók s köztük a görög egyházak olyan vagyonnal rendelkeztek, hogy ezt a rendelkezést is könnyen paralizálhatták. A görög katolikus egyháznak 1913-ban 1744, a görög keletinek pedig 1436 iskolája volt román, szerb és rutén tannyelvvel s ha az Apponyi-féle törvények valóban az erőszakos asszimilációt akarták volna, akkor a nem magyar egyházakat kellett volna előbb koldussá tenniök s azután államosíthatták volna a közoktatást, amint azt az utódállamok Trianon után a kisebbségi magyarsággal tették.

23 Mit tartalmaznak az Apponyi-f éle iskolai törvények? A tanítói illetményeket az állami iskolák részere az 1907: XXVI. tc, a nem állami iskolák részére pedig az 1907:XXVII. tc. állapította meg. Az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló 1907: XXVI. tc. az állami elemi népiskola tanszemélyzetének tagjait állami tisztviselőknek nyilvánítja (1. §). Tekintettel arra, hogy az állami iskolák a miniszter irányítása és felügyelete mellett működnek s a nemzetiségek törekvése nem a nemzetiségi nyelvű állami iskolák létesítésére, hanem saját iskoláik engedélyezésére irányult, ez a törvény nem idézett súlyosabb ellentéteket elő. Egy intézkedése azonban mégis jellemzően világit rá a törvényhozó mérsékelt igényeire. A törvény 19. §-a kimondja, hogy az állami népiskolai gondnokság tagja csak az lehet, aki magyar állampolgár éç magyar nyelven írni és olvasni tud. Hozzáteszi azonban, logy olyan közsé21 Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak története. 289. 1. 22 Apponyi Albert: A nemzetiségi kérdés múltja és jövője Magyarországon. 18. 1. 23 Szekfü i. m. 384. 1.