Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

A sokat támadott 1909:XIII. tc. 3. §-ával kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy az az 1840:VI. tc. 8. §-ával szemben nem a lelkészként való alkalmazás, hanem csak az államsegély folyósításának feltételeképen írta elő a magyar nyelv ismeretét, a 2. és 3. bekezdés pedig tág lehetőséget nyújtott a kultuszkormánynak a méltányosság gyakorlására.

5 5 A lelkészi illetményekre vonatkozó magyar jogszabályokat a felszabadult területekre a következő kormányrendeletek terjesztették ki: a Felvidékre a 10.900/1939. M. E. sz. rendelet (V. K. M. Hivatalos Közlöny 1939, 465—466. L), Kárpátaljára a 11.400/1939. M. E. sz. rendelet (U. o. 1940, 1—2. l.),a keleti és erdélyi területekre a 4250/1941. M. E. sz. rendelet (U. o. 1941, 357—358. 1.) és a Délvidékre a 4040/1942. M. E. sz. rendelet (U. o. 1942, 427—428. 1.).