Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

28. §. A bíróságok előtti nyelvhasználat. A vonatkozó jogszabályok. — Nyelvhasználat áz első folyamodásu bíróságok előtt. — Nyelvhasználat a felebbezett perekben. — A felsőbíróságok nyelve. — A 4044/1919. M. E. és 1262/1920. I. M. sz. rendelet rendszere. — A Kárpátaljára vonatkozó 5800/1939. M. E. sz. rendelet. A békeszerződések és kisebbségi szerződések nyomán a világháború után kialakult nemzetközi kisebbségi jog a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatát csak a bíróságok előtt biztosította és ott is csak egészen bizonytalan és általános formában. A trianoni békeszerződés 58. cikkének negyedik bekezdése e tekintetben a következő rendelkezést tartalmazza: „A Magyar Kormánynak a hivatalos nyelv megállapítására vonatkozó intézkedését nem érintve, a nem magyar nyelvű magyar állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében megfelelő könnyítésekben fognak részesülni." Amikor a trianoni szerződés Magyarországot erre kötelezte, akkor már hazánkban a bíróságok előtti nemzetiségi nyelvhasználatnak nagy múltja volt s a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. M. E. sz. rendelet sem a szerződés 58. §-ának határozatlanságából indul ki, hanem azon túlmenően, a történelmi alapokra helyezkedve szabályozza újra a kérdést. Az 1849 július 28-i nemzetiségi törvény 4. §-a szerint az esküdtszékeknél s első folyamodásu bíróságoknál a megyei gyűlésekre vonatkozó 3. §-ban kimondott elv alkalmazandó. A megyei gyűléseken pedig az arra jogosultak anyanyelvükön szólalhatnak fel; azokban a megyékben, amelyekben valamely nemzetiség a lakosság felét meghaladja, a jegyzőkönyv, ha a többség kívánja, ennek nyelvén vitetik; a levelezések a kormánnyal és más hatóságokkal pedig magyarul folynak. Az 1868:XLIV. tc. megalkotásakor sem volt az igazságszolgáltatás még elválasztva a közigazgatástól, ami csak a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:1V. tc.-kel következett be. A nemzetiségi törvénynek a bírósági nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit tehát megalkotásuk után már egy évvel át kellett értékelni. Később pedig a királyi ügyészségről szóló 1871: XXXIII. tc, az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874:XXXIV. és az azt hatályon kívül helyező 1937:IV. tc, a közjegyzőkről szóló 1874: