Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
26. §. A községek nyelvhasználata. A község ügyviteli, jegyzőkönyvi és irataiban használt nyelve; a felszólalások és szabályrendeletek nyelve; az elöljárói állásokra történő jelölés; a községi helynevek és az állami anyakönyvek nyelve. Az 1868:XLIV. tc. a községek nyelvhasználatának kérdését nem a törvényhatóságok nyelvhasználata után, hanem a bíróságok, egyházak és iskolák nyelvhasználati kérdéseinek szabályozása után a 20—24. §§-ban tárgyalja. Mi itt a 4800/1923. M. E. sz. rendelet sorrendjét követjük, mivel a nemzetiségi nyelvek használata a törvényhatóságokban és községekben egymással szerves összefüggésben áll. Tételes nemzetiségi jogunk a községekkel kapcsolatban a következő nyelvhasználati kérdéseket szabályozza: 1. a község ügyviteli nyelve; 2. a község jegyzőkönyvi nyelve; 3. a község átiratainak és felterjesztéseinek és az azokra adott válasz nyelve; 4. a községi gyűléseken való felszólalás joga; 5. a községi szabályrendeletek nyelve; 6. a községi elöljárói állások betöltése; 7. a községi és egyéb helynevek; 8. az állami anyakönyvek nyelve. Külön fejezetben fogjuk tárgyalni a községi tisztviselők nyelvtudásának és a kérvényezési jog kérdését. 1. Az 1868:XLTV. tc. 20. §-a szerint a községek maguk választják meg „ügyvitelük nyelvét". Ebben a tekintetben a 4044/1919. M. E. sz. rendelet 6. §-a is hasonló rendelkezést tartalmaz: „a község hivatalos nyelvét a község közgyűlése állapítja meg." A 4800/ 1923. M. E. sz. rendelet 6. §-ának első bekezdése helyes megfogalmazásban adja vissza az 1868:XLIV. tc. 20. §-ának mai értelmét: „A község ügyviteli nyelvét a község képviselőtestületi közgyűlése állapítja meg." 2. A községi közgyűlések jegyzőkönyvét az 1868:XLIV. tc. 20. §-a szerint a községi gyűlések maguk választják, de „a jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja". 1 A 4044/1919. M. E. sz. rendelet 6. §-a jegyzőkönyv vezetését a község hivatalos nyelvén kívül azokon a nyelveken is elrendeli, amelyeket a közgyűlés tagjainak legalább egyötöde mint jegyzőkönyvi nyelvet óhajt alkal1 Az 1849 július 28-i nemzetiségi törvény 2. §-a szerint a községi gyűlések jegyzőkönyvi nyelvét a többség szabadon határozza meg. .
