Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
alaptörvényünk, az 1879 :L. tc. az állampolgársági köteléket csupán jogi kapocsnak fogta fel. Az állampolgársági novella, az 1939: XIII. tc. rendelkezéseit a javaslat miniszteri indokolása olyan érvekkel támasztja alá, amelyek az 1868: XLIV. tc. bevezetésével is tökéletesen összhangban állanak. „Az 1879 :L. tc. megalkotása óta eltelt évtized, de különösen az utolsó húsz esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy az említett törvény rendelkezései — bizonyos vonatkozásokban — nem biztosítják elég hatékonyan annak az elvnek érvényesülését, amely szerint az állampolgári kötelék nem tekinthető pusztán jogi kapocsnak, hanem abban hatnia kell a nemzethez tartozás érzelmi elemének is és épen ez utóbbi tényező az, amelynek révén a jogi kapcsolat nemesebb értelemben vett tartalmat nyer. Ennek az elvnek a maga teljességében való érvényesülése hatványozott fontosságot nyert napjainkban. Ma, amikor minden eszközzel a nemzeti szellem és érzés fokozására kell törekednünk, nem engedhetjük meg, hogy magyar állampolgárrá válhasson olyan személy, akiben nincs meg a nemzethez tartozásnak, a sorsközösségnek, a nemzethez való hűségnek, a nemzet megbecsülésének az az érzése, ennek az érzésnek az a foka, amely erkölcsi tartalmát adja az állampolgári köteléknek." 9 Ennek a rendelkezésnek különös jelentősége van az ország nem magyar nemzetiségű állampolgárai szempontjából, akiknek a magyar állam ha már megadja a nemzetiségi jogok előfeltételét képező honpolgárságot, akkor joggal elvárhatja tőlük, hogy; a politikai nemzethez tartozásból következő hűség és megbecsülés érzésének minden következményét levonják. Nemzetiségi jogalkotásunk a nemzetiségi állampolgárok lojalitási kötelezettségéről csak a bécsi német-magyar jegyzőkönyvben és csak a német népcsoporthoz tartozók tekintetében tesz említést. Az 1939: XIII. tc. miniszteri indokolásában olyan elvet mond ki, amely nemcsak az állampolgárság, hanem minden nemzetiségi jog alfája és ómegája kell, hogy legyen. 9 Magyar Törvénytár. 1939. évi törvénycikkek. Budapest, 1940, 172. 1. V. ö. Némethy Imre: Az állampolgársági jog legújabb fejlődése. Az Országos Nemzeti Klub kiadványai 37. Budapest, 1940, 15—16. 1. •