Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei

vánítja. így azonban e partialis jogalkotással egy törvényerejű rendelet útján az országnak e részében két állami hivatalos nyelv intézményesíttetett és a nemzetiségi törvény egyik alapelvén esett csorba. A 6200/1939. M. E. sz. rendelet vonatkozó része így szól: „11. §. (1.) A kárpátaljai területen az állam hivatalos nyelve a magyar és a magyar-orosz. (2.) A törvényeket hivatalos fordításban magyar-orosz nyelven is ki kell adni. (3.) A kárpátaljai területen külön hivatalos lapot kell létesíteni; a külön hivatalos lap kiadásáról a kormányzói biztos gondoskodik. (4.) Azokat a miniszteri rendeleteket, amelyeknek hatálya a kárpátaljai területre kiterjed, az ország hivatalos lapjában (a Budapesti Közlönyben) való közzététellel kell szabályszerűen kihirdetettnek tekinteni és a rendelet hatálybalépésének napja szempontjából is a Budapesti Közlönyben való közzététel napja az irányadó; az említett rendeleteket azonban — lehetőleg a Budapesti Közlönyben való megjelenésükkel egyidejűen — a kárpátaljai terület hivatalos lapjában magyar és magyarorosz nyelven hasábosán szintén közzé kell tenni. (5.) A kárpátaljai terület külön hivatalos lapjában kell közzétenni a kormányzói biztos által kiadott szabályrendeleteket, a kormányzói biztos vagy a közigazgatási kirendeltség vezetője által kiadott általános jellegű rendelkezéseket és közleményeket; a közzététel magyar és magyarorosz nyelven hasábosán történik."

3 A kárpátaljai hivatalos lap tulajdonképen a Budapesti Közlöny és a vármegyei hivatalos lap együttes kiadása, amelyben a miniszteri rendeletek, a kormányzói biztos által kiadott szabályrendeletek, a kormányzói biztos, vagy a közigazgatási kirendeltség vezetője által kiadott általános jellegű rendelkezések és közlemények hasábosán mindkét kárpátaljai államnyelven, magyarul és ruténül jelennek meg. A hivatalos lap címe: „Kárpátaljai Közlöny". A rutén nyelvű nyomtatványok és tankönyvek gyors és pontos elkészítése céljából Ungváron állami nyomda létesült.

4 6. Az 1868:XLIV. tc. 1. §-a értelmében az ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágában ezentúl is a magyar. Ezalatt természetesen nemcsak a kormány és a minisztériumok, hanem a nekik alárendelt közhivatalok, vagyis az államigazgatás hivatalos magyar nyelve is értendő. A magyar nyelvtörvényekkel nem fejeződött be a magyar nyelv bevezetése az államélet minden ágazatába és fokozatába, mert a magyar közigazgatás egy jelentékeny részében idegen fajú és nyelvű bürokráciát vett át, államosítottak olyan üzemeket, amelyek addig magánkézen voltak és minősítő kelléknek írták elő a magyar nyelv ismeretét olyan hivataloknál, amelyek újan létesültek, vagy amelyeknél addig nem helyeztek súlyt az államnyelv ismeretére. Nem térünk ki itt a magyar nyelv3 Magyarországi Rendeletek Gyűjteménye 1919—1939. ül. k. Budapest, 1941, 2039—2040. 1. . » Sótonyi Gábor: Kárpátalja közigazgatása. A Korszerű Közigazgatás útja 12. Budapest, 1941, 620—622. 1. <$