Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei

mánia kárára bizonyos egyenlőtlenség állott be, hanem azért találták — Nicólau szavával — megalázónak 47 ezeket a rendelkezéseket, mert a vállalt kötelezettségek tekintetében jogegyenlőséget teremtenek a legyőzött államokkal, amelyek szintén hasonló kötelezettségeket vállaltak.

48 A magyar békedelegáció nem idegenkedett a kisebbségvédelmi kötelezettségek elvállalásától, sőt, amint fentebb láttuk, egy a sablonos kisebbségi szerződésen messze túlmenően javaslatot is dolgozott ki, amelyet azonban a békekonferencia nem tett magáévá. A békedelegáció 1920 február 20-i jegyzékében leszögezte, hogy a békeszerződés tervezetének a kisebbségvédelemre vonatkozó szakaszai „megfelelnek azoknak az eszméknek, amelyek a magyar törvényhozás alapjául szolgáltak és megfelelnek érvényben levő törvényeinknek, amelyek közül több évszázados és amelyek a nemzetiségek, nyelvek és vallások egyenlőségét mondták ki az állam politikai egysége által megkívánt határok között".

49 Ezt a nyilatkozatot a Szövetséges és Társult hatalmak válaszukban megelégedéssel vették tudomásul.

50 A magyar kisebbségi jogi írók azután sem kifogásolták a nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségeket az állami szuverenitás szempontjából. Balogh Arthur kimutatta, hogy egyes államoknak a szuverenitással való érvelése csak ürügynek szolgált arra, hogy a nagyhatalmak által javasolt kisebbségvédelmi kötelezettségeik alól t

kibújjanak. A szuverenitás fogalma különben is az utolsó századokban nagy változáson ment keresztül, az új alkotmányos államok nem helyezkedhetnek a régi abszolutista államok korlátlan szuverenitásának álláspontjára. A béke fenntartása nemcsak az egyes államoknak, hanem a nemzetközi közösségnek is az ügye s a kisebbségvédelem nem egyéb, mint az emberi jogok nemzetközi védelmének a kiterjesztése. Minden nemzetközi szerződés a szuverenitásnak bizonyos korlátozását vonja maga után, de ez nem jelenti a szuverenitás megszüntetését. Ha a kisebbségvédelem a nemzetközi jogban addig ismert korlátozásokat jobban kiterjeszti, akkor az csak azért történt, mert a nagyhatalmak ezt a béke érdekében kívánatosnak találták. Ezt az álláspontot a modern nemzetközi jog is magáévá tette.

51 47 Nicolau, Michel: Les Traités des minorités envisagés spécialement au point de vue des minorités religieuses. Paris, 134. 1. 48 Vladoiano: La protection des minorités en droit international. Paris, 1921, 115—117. 1. 49 Les négotiations de la paix hongroise. II. k., 93—94. 1. Ezek után csak elméleti jelentősége van annak a kérdésnek, hogy a trianoni szerződés kisebbségvédelmi rendelkezései, amelyeket Magyarország alaptörvénynek köteles elismerni (54. cikk) mennyiben egyeztethető össze a formai alaptörvényt nem ismerő magyar alkotmány szellemével (Csepreghy László: A nemzeti kisebbségek politikája. II. k., Eger, 1938,117.1.) s így ez a rendelkezés kellő biztosítékot nyújt-e a nemzetközi érvényű kisebbségi jogok betartására (Stux L. I.: The protection of minorities. Cambridge, 1933, 10. 1.) ? «• U. o. 555. 1. 51 Balogh Arthur: La protection internationale des minorités. Paris, 1930, 71—77. 1. — V. ö. Búza László: A kisebbségek jogi helyzete. Budapest, 1930,