Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei
18. §. A magyar politikai nemzet fogalma. Szent István dekrétuma és a szentistváni gondolat. — A populus Werbőczyanus. — A francia politikai nemzet. — A német kultúrnemzet. — A modern magyar nemzetfogalom. — Concha Győző és a politikai nemzet fogalma. — Politikai nemzet, kultúrnemzet. Az 1868:XLIV. tc. „a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában" a következő bevezetést tartalmazza: „Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben) ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:..." A nemzetiségi törvény megalkotásáról szóló fejezetben már rámutattunk arra, hogy a törvénynek ez a bevezető része Deák Ferenctől származik. 1 A törvényjavaslat eredeti szövegének bevezetése, amelyet Eötvös József fogalmazott, nem fejezte ki ilyen határozott formában a magyar politikai nemzet fogalmát, 2 amikor — a központi bizottság átszővegezésében — a következőket mondotta: „Azon egyenjogúság, melyet Magyarország bármely nemzetiségű polgárai, politikai és polgári jogok tekintetében, különbség nélkül élveznek, 1 A több népből, de egy politikai nemzetből összetevődő állam elméletét már Szabó Béla kifejtette 1848-ban megjelent közjogában. V. ö. Egyed István: La loi hongroise „des nationalités." Nouvelle Revue de Hongrie. XXXVI. (XII.) évf., 1943 szeptember, 122. 1. - Eötvös a nemzetiség és a nemzet fogalma között nem tett különbséget s szerinte „a nemzetiség nem egyéb, mint azon összetartozásnak tudata, mely nagyszámú emberek között múltjuk emlékei, jelen helyzetök, s mi ezekből foly, érdekeik és érzelmeik közössége által támad." (Br. Eötvös József: A nemzetiségi kérdés. 9. 1.). — Spohr L. (Die geistigen Grundlagen des Nationalismus in Ungarn. Ungarische Bibliothek. Erste Reihe, 23. Berlin und Leipzig, 1936, 95. 1.) a nemzetiségi törvény szellemi szerzőjének Eötvöst mondja, aki kétségtelenül legkiválóbb teoretikusa volt a nemzetiségi kérdésnek, de maga a törvény elválaszthatatlan Deák Ferenctől, aki annak javaslatát szilárd közjogi alapokra helyezte.
