Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

romániai Magyar Párt egy román tankönyvet tett panasz tárgyává, mely a magyarokat veszett kutyáknak nevezte. A mostani törvényjavaslat nem külföldi nyomásra készült, hanem a szentistváni gondolatból fakadt. A javaslattal kapcsolatban két szempontra hívja fel a figyelmet. Az egyik az, hogy mivel a nemzetiségi érzés irracionális és egyénenként változó, a bűnvádi eljárás pedig magánindítványra indul meg, a bíróság a vétséget csak akkor állapíthatja meg, ha az annak alapját képező cselekmény nem csak egy túlfinomult, hanem egy átlag jó nemzetiségi egyén érzésvilágába ütközik. A másik az, hogy nem állapítható meg vétség akkor, ha valaki olyan kifejezést használ, mely nem hízelgő ugyan valamely az országban élő nemzetiségre, de viszont igaz. A törvénynek üyen értelmezése arra kárhoztatna, hogy a nemzetiségekkel szemben még annyi kritikát sem engedhetünk meg, mint amennyit magunkkal « szemben gyakorolunk. Felmerülhet továbbá a javaslat politikai időszerűségének kérdése, amikor a szomszéd államok rágalomhadjáratot folytatnak a magyarság ellen. Ezek a napi politikai viszályok azonban nem befolyásolhatnak a tekintetben, hogy a többnyelvű ország kormányzása csak a szentistváni gondolat alapján lehetséges, az erdélyi magyarság pedig nem akar az elnyomottból elnyomó lenni s mivel a javaslat az ország belső konszolidációját célozza, elfogadja azt.

29 Homicskó Vladimir rutén képviselő az 1868:XLIV. tc. végre nem hajtását panaszolja, aminek az is az oka, hogy a törvény nem állapít meg büntetőjogi felelősséget be nem tartása esetére. A rutének állítólagos sérelmeinek hangoztatása után kifejti, hogy helyesebb lett volna önálló javaslat helyett a büntetőtörvénykönyvben a becsületsértés fogalmát oly módon kibővíteni, hogy az a nemzetiségi érzület megsértésére is kiterjedjen. A javaslatot elfogadja.

80 Homicskó beszédére Közi Horváth József, a Keresztény Párt szónoka válaszolt. Elismerte, hogy a liberális korban történtek tűszúrások a hatóságok részéről a nemzetiségek kárára, de ugyanakkor a nemzetiségek gazdaságilag a magyarságnál is jobban megerősödtek. A nemzetiségek egyes elemei a magyar államban magas méltóságokat értek el s a magyarság most is, miután egyes területek visszatértek a Szent Koronához, nagylelkűen akar bánni a kisebbségi magyarság egykori elnyomóival. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a nemzetiségek a magyar állam hű polgárai legyenek. A javaslatot elfogadja.

31 Radocsay László igazságügyminiszter a felszólalóknak válaszolva, Vájna Gábor beszédével kapcsolatban megjegyezte, hogy épen akkor merülhetnének fel kétségek a törvénynek a zsidóságra való esetleges kiterjedésére vonatkozóan, ha nemzetiségi érzület helyett faji érzületről szólna. A „nemzetiség" azonban történelmi -'» Napló 141—143. 1. 3

» Napló 143—146. 1. 31 Napló 146—147. 1.