Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

fogalom, mely kizárja azt, hogy alatta zsidókat is lehessen érteni. Mikó Imre felszólalásával kapcsolatban — amit hálás köszönettel vett — kijelenti, hogy a törvény a nemzetiségi érzület megsértése tényálladékának meghatározásánál objektív kritériumot is használt, mivel a „lealacsonyító" kifejezés annak tekinthető. Homicskó Vladimírnak válaszolva a miniszter megállapítja, hogy ki lehetett volna egészíteni a büntetőtörvénykönyvet, vagy a becsületvédelmi törvényt egy paragrafussal, de ezt azért nem akarta, mert a nemzetiségi érzület védelme több, mint a minősített becsületsértés elleni védelem s így ha Homicskó álláspontját fogadta volna el, akkor kevésbbé védené a nemzetiségi érzületet, mint ezzel a javaslattal.

32 Ezután a Ház elfogadta általánosságban a törvényjavaslatot. Az Országgyűlés Képviselőházának igazságügyi bizottsága 1941 február 7-én tartott ülésén a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alá véve változtatás nélkül elfogadta s javasolta a Háznak, hogy részleteiben is fogadja el és arra a sürgősséget mondja ki.

33 A bizottság jelentését előadó a Ház aznapi ülése elé terjesztette, majd annak kinyomatása és szétosztása után a február 11-i ülésen részleteiben is elfogadta.

34 Az Országgyűlés Felsőháza 1941 március 21-i ülésén tárgyalta ,.a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről" szóló törvényjavaslatot. Az egyetlen felszólaló Sseberényi Lajos Zsigmond a javaslatot úttörőnek mondta a kultúra és civilizáció útján s Magyarország dicsőségére szolgál annak meghozatala. Majd párhuzamot vont a pogány és keresztény nacionalizmus között és hangsúlyozta, hogy nálunk a katolikusok is, mint Rákóczi Ferenc, vagy Deák Ferenc, a vallásszabadság úttörői voltak. A magyar állam nemcsak a vallás, hanem a nemzetiség tekintetében is az igazságosság alapjára helyezkedett s reméli, eljön az idő, amikor a nemzetiségi türelmesség is olyan természetes lesz, mint a vallási. A nép e tekintetben példát mutat az intelligenciának.

35 Ezután a Felsőház is elfogadta a törvényjavaslatot, mely a törvénytárban az 1941 :V. tc. sorszámot kapta. A magyar állam legutolsó gyarapodását a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1941 :XX. tc. szentesítette. Mivel a Délvidék visszafoglalása fegyverrel és nem döntőbíróság útján történt, Magyarország ez alkalommal nem vállalt nemzetközi nemzetiségvédelmi kötelezettségeket. 32 Napló 148—149. 1. f 33 Az 1939—1944. évi Ország-gyűlés Képviselőházának irományai, VI. k., 457. sz., 200. 1. 34 Az 1939—1944. évi Országgyűlés Képviselőháznak naplója, IX. k., 219. és 242. 1. 35 Az 1939—1944. évi Országgyűlés Felsőházának :iaplója, II. k., 215-216.1.