Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

A trianoni szerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról a 4800/1923. M. E. sz. rendelet gondoskodott.

24 Ennek bevezetése így szól: „Minthogy a kisebbségek védelme és jogai tekintetében támasztható igények a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában alkotott 1868:XLTV\ tc. rendelkezései alapján az 1921:XXXIEI. törvénycikkel vállalt kötelezettség mértékén felül is biztosíthatók: e kötelezettség teljesítése végett a m. kir. minisztérium — figyelemmel a változott viszonyokra s gyakorlati szempontokra — a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4.044/1919. M. E. számú rendelet rendelkezéseit részben módosítva, részben hatályon kívül helyezve

25 az 1920:1. tc. 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján is a törvényhozás további intézkedéséig a következőket rendeli." A trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921:XXXIII. tc. 1. §-a a trianoni békeszerződést a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a szerződés kiegészítését képező 1920 június 1-i jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktatta. A törvény 2. §-a szerint az 1. §-ban törvénybe iktatott okmányokban foglalt kikötéseket a minisztérium hajtja végre, de amennyiben az evégből szükséges rendelkezések a törvényhozás tárgyaira vonat24 Kihirdettetett a Budapesti Közlöny 1923 június 22-i 140. számában. Rendeletek Tára 1923, 213—220. 1. 25 E rendelkezés után felmerül a kérdés, hogy mi lett a sorsa a 4044/1919. M. E. sz. rendelet végrehajtására kiadott 88.283/1919. B. M., rendelet 31.349/ 1920. K. M., 1262/1920. I. M. és 5838/1920. P. M. sz. rendeleteknek ? A Térfy— Némethy-íéle közjog szerint ezek a rendeletek „hatályukat vesztetteknek tekinthetők" (Térfy Gyula, Némethy Imre és Térfy Béla: Közjog I. k. Magyar Törvények Grill-féle kiadása.-Budapest, 1932, 128. 1.). A 4800/1923. M. E. sz. rendelet bevezetéséből nyilvánvaló, hogy a 4044/1919. M. E. sz. rendelet formailag hatályon kívül helyeztetett. Az anyagi jog szempontjából azonban a 4044/1919. M. E. sz. rendelet egyes rendelkezései, ha módosítva is, de beledolgoztattak a 4800/1923. M. E. sz. rendeletbe. Egyed István is azt írja, hogy „e rendelet magában foglalja az 1868:XLIV. tc. és a Friedrich kormány által kiadott 4044/1919. sz. rendelet hatályban maradó rendelkezéseit is." (A mi alkotmányunk. Budapest, 1943, 146. l.)Ha tehát vannak a 4044/1919. M. E. sz. rendeletnek olyan rendelkezései, amelyek a 4800/1923. M. E. sz. rendeletben benne foglaltatnak, akkor nem mellőzhetjük formai okok miatt a végrehajtó rendeleteknek azokat a rendelkezéseit, amelyek ezeknek a hatályos rendelkezéseknek a végrehajtására vonatkoznak. De lehetnek a végrehajtó rendeleteknek olyan rendelkezései is, amelyek a 4044/1919. M. E. sz. rendelettől függetlenül is megállanak és a 4800/1923. M. E. sz. rendelettel sincsenek ellentétben. Ha ezeket ugyancsak formai okok miatt mellőzzük, akkor a nemzetiségi jogszabályaink közötjt egy bizonyos ür keletkezik, mert a 4800/1923. M. E. sz. rendeletnek csak az iskolaügyi intézkedéseire vonatkozóan jelent meg végrehajtási utasítása a 110.478/1923. V. K. M. sz. rendelet formájában, ami a 209.494/1919. V. K. M. sz. renedeletet tárgytalanná is tette. Amennyiben a törvényhozónak az lett volna a célja, hogy a négy végrehajtó rendeletet hatályon kívül helyezze, akkor ezt a 4800/1923. M. E. sz. rendeletben ki is kellett volna mondania. Bizonyára e bizonytalanság az oka a Térfy—Némethy-féle közjog fentebb idézett mondata rugalmas fogalmazásának: „hatályukat vesztetteknek tekinthetők." Mi ebben a kérdésben az alaki igazságtól eltekintve, arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a végrehajtó rendeletek a gyakorlati életnek ma is útmutatásul szolgálhatnak, de természetesen csak akkor, ha valamelyik későbbi hatályos jogszabállyal nem állanak ellentétben.