Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig
A magyar nyelv terjesztésére első sorban az iskolát vették igénybe. A nemzetiségi törvény szabadelvűségére jellemző, hogy a magyar nyelv kötelező oktatására nem is gondolt. A népiskolai oktatás tárgyában hozott 1868:XXXVHI. te., Eötvösnek e másik kiváló alkotása, kimondta, hogy a növendékek anyanyelvükön nyerjék az oktatást az elemi népiskolákban. Az államnyelv elsajátítása azonban nemcsak az államnak, hanem a nemzetiségi polgároknak is jól felfogott érdekében áll s ezért még Tisza Kálmán alatt Trefort Ágoston kultuszminiszter javaslatot terjesztett be a magyar nyelvnek az összes tanítóképzőkbe és népiskolákba kötelező tantárgyként való bevezetése iránt, ami az 1879: XVIII. tc. formájában lépett életbe. Trefort másik alkotása, az 1883 :XXX. tc. a középiskolákba vezeti be a magyar nyelv és irodalomtörténet kötelező tanítását Utóda, gr. Gsáky Albin a Szapáry-kormány alatt az 1891 :XV. tekéi a kisdedóvókba és gyermek-menedékházakba is bevezeti a magyar nyelv tanítását. Ugyanő hozza meg a Wekerle-kormány alatt az 1893:XXVT. tc.-ket, mely a tanítói fizetés minimumát állapítja meg, rászorítva ezáltal a szegényebb iskolafenntartókat arra, hogy államsegélyt kérjenek és így a magyar nyelvet intenzivebben tanítsák. 13 Az iskolai törvények a nemzetiségek heves ellenkezésével találkoztak s a körülöttük lezajló vitától a külföldi sajtó is hangos volt. Már a kiegyezést követő első évtizedekben megtörténik a nagy változás: a magyar törvényhozás a nemzetállam kiépítése érdekében a nemzetiségi törvényt olyan rendelkezésekkel egészíti ki, amelyektől az állam politikai egysége mellett a nyelvi és kulturális egység kiépülését várja. A nemzetiségek pedig, akik a nemzetiségi törvényt megtagadták s a passzív rezisztenciáig is elmentek ellene, most egyre hangosabban követelik a törvény betartását és végrehajtását, magasztalják megalkotóinak bölcsességét s az oly hévvel ostromolt nemzetiségi törvény a nemzetiségi defenzíva fő-főerődítménye lesz. 14 Pedig az iskolai törvények korántsem jelentenek veszedelmet a nemzetiségeknek, eredménytelenségüket a későbbi törvényhozás is beismerte. Arra azonban jók, hogy a nemzetiségek útján a külföld tudomást szerezzen róluk és a nemzetiségek nyugati barátai cikkezzenek a magyar barbárságról, mely az anyák kebeléről leszakítja és erőszakkal magyar nyelvre oktatja a kisdedeket. A kiegyezés és a millenium között a magyarság és a nemzetiségek viszonya mindinkább kiéleződött. A Deák-párt kezdetben még főispáni és államtitkári állásokkal megnyerte a nemzetiségi intelligencia egy részét, akik magyar családokkal összeházasodva nyelvükben nemzetiségek maradtak, de érzésben magyarrá váltak. Az 1875. évi pártfúzió után szerencsétlen Pálfordulás áll be. A balközép kormányra akar jutni s ezért kénytelen „szegre akasztani" 13 Hóman—Szekfü: Magyar történet VII. k. ( Szckfü: A tizenkilencedik és huszadik század. 383. 1. 14 Jássi 1. m. 348. 1.