Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
A törvényjavaslat nem fog mindenkit kielégíteni, bár az eddig ellene emelt kifogások nem helytállóak. A szerbeket nem ismeri el nemzetnek, mivel nincs saját területük, kormányuk és alkotmányuk, hanem a magyar alkotmánnyal, kormánnyal és a magyar föld egy részével bírnak. Elismeri, hogy van román nemzet Romániában és szerb nemzet Szerbiában. „De még azon óhajtást is kockáztatom, adja meg akár a román, akár a szerb nemzet csak egyötöd részét annak, mi ezen törvényjavaslatban van, az ottlakó magyarok számára és dicsérni fogom érte. (Helyeslés.) De ők ennek tizedrészében sem részesülnek." 17 Ha a magyar nemesség feladta privüégiumait 48-ban, akkor a szerbek sem követelhetnek előjogokat. Tisztában van azzal, hogy a nemzetiségi igények kielégíthetetlenek s erről azért van meggyőződve, mert a latin nyelv elleni harc folyamán sem hallott szerb és román polgártársai részéről igényt emelni saját nyelvük érvényesítése érdekében, bár voltak köztük is nemesek, akik akkor szót emelhettek volna. Most azonban ugyanazok demokratáknak adják ki magukat és miután a magyarok győztek, a borostyánban osztozni akarnak. A javaslatot hazafiúi rezignációval, de a kormány iránti bizalomból elfogadja. 18 Id. Ráday Gedeon gr. Wenckheim Lászlónak válaszolva kijelenti, hogy a nemzetiségi súrlódásoknak nem az 1848-as törvények voltak az okai, hanem egyesek rosszhiszeműsége és izgatása. A javaslatot elfogadja. Wenckheim László br. félreértett szavait helyreigazítja. Utána a Ház többsége felállással elfogadja a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. 19 A részletes tárgyalás még azon az ülésen megindul. Vay Lajos br. arra való tekintettel, hogy a főrendiház jobb meggyőződése ellenére fogadta el a javaslatot s mivel a bizottság sem tért ki a részletekre, indítványozza, hogy , } en bloc u fogadják el a javaslatot, különben az egyes pontoknál némelyek nem fogják alárendelni felfogásukat a többségnek. 20 Elnök a házszabályokra hivatkozva elrendeli a szakaszonkénti tárgyalást. A javaslatot gr. Sztáray Antal jegyző olvassa fel. Vita csak az első két szakasznál alakul ki. Az 1. §-nál Pap-Szilágyi József püspök indítványozza, hogy ne csak a törvények, hanem a kormányrendeletek is adassanak ki a nemzetiségek nyelvén, amit Simor János ellenez, mivel a kormány rendeleteit nem a néphez, hanem a törvényhatóságokhoz intézi, ezeknél pedig épen a törvény értelmében valakinek kell magyarul tudni. A Ház az 1. §-t változatlanul fogadja el. 21 A 2. §-nál ugyancsak Pap-Szilágyi József püspök azt kéri, hogy a törvényhatóságok jegyzőkönyvei, abban az esetben, ha a törvény1 7 Napló 590. 1. 13 Napló 590—591. 1. v » Napló 591. 1. 2 » Napló 591—592. 1. 21 Napló 592. 1.
