Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

nem volt, jelen törvény által rendezve, s nem korlátozva, üdvösen fejlesztetett volna, óhajtanám, ha az egyházi hatóságok ügykezelési nyelv tekintetében is érintetlenül hagyatnának."

9 Mivel ez utóbbi intézkedéssel az egyházi önkormányzat megszorítást szenvedne, a javaslatot nem pártolja. A szerb nemzet jogai és igényei, amelyek az 1861. évi nemzeti kongresszus határozataiba foglalva a trón elé terjesztettek, a jelen törvényben sem érintve, sem kielégítve nincsenek „és e részben azon megnyugtató reményben élek, hogy ezen határozatok az 1861. évi országgyűlésünkhöz intézett legkegyelmesebb királyi leirat, és a magas kormány nevében adott azon nyilatkozat értelmében különös előterjesztés tárgyát képezendik".

10 Pap-Szilágyi József nagyváradi román püspök utal arra, hogy huszonnégy évvel azelőtt közreműködött „A magyar nyelv és nemzetiség tárgyában" című törvény megalkotásánál. A mostani javaslatnak is ez lehetne a címe, amit nem vesz rossz néven; „sőt megvallom ünnepélyesen, hogy Magyarországból egyszersmind Romániát, Szerbiát, Germániát, Szlovákiát nem lehet csinálni. (Helyeslés.) Bevallom, hogy Magyarország kiválólag a magyarok hazája, (Helyeslés) és hogy ezt a földet az Isten a magyaroknak adta. (Helyeslés.) Ezen hazának neve a magyar neve, mert akár veszem a román Ungurt, a szláv Vewgert, akár a germán Ungarn szót: ezen haza a magyartól neveztetik el."

11 Ugyanakkor azonban hangoztatja, hogy az országban nemzetiségek is laknak, akik iránt a magyar államnak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak, ez pedig a nemzetiségek életlehetőségének és nemzetiségök kifejtésének biztosításában áll. Erre nézve üdvözli a javaslatot, mint kezdeményezést s főként annak 27. szakaszát, ami a nemzetiségek megnyugtatására fog szolgálni. Mivel a nemzetiségek mostani szabadságukat és jobb sorsukat is a magyar nemzet nagylelkűségének köszönhetik, a javaslatot szívesen elfogadja.

12 Szapáry Gyula gróf szerint, ha a jogegyenlőség egyedül helyes szempontjából vizsgálja a javaslatot, bátran vállalja érte a felelősséget a haza jelen s jövő nemzedéke előtt és a világ ítélete alá meri bocsátani e kérdés eldöntését. Tisztában van azzal, hogy nem lehet kielégíteni sem azokat, akik a magyar nyelv kizárólagos fenntartását óhajtják, sem azokat, akik területi kikerekítést és nemzetiségi szabadalmakat akarnak. Ezért felszólalását a nemzet józan és nagy többségéhez intézi. A javaslat bevezetése és első szakasza eleget tesz a nemzet egysége eszméjé-nek, az utána következők viszont a nemzetiségek méltányos igényeit mind kielégítik. A javaslatot jónak és szükségesnek találja s ezért általánosságban és részleteiben egyaránt elfogadja.

13 8 Napló 585. 1. " Napló 585. 1. 11 Napló 585. 1. « Napló 586. 1. 13 Napló 586—587. 1. ( ;