Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

tani a javaslatot és azután szeretné, ha a Ház „zárt tanácskoz­mánnyá" alakulna. 3 Návay Tamás főispán időnyerés miatt gr. Cziráky javaslatához csatlakozik, majd Szapáry Gyula gr. hozzá­szólása után a Ház a hármas bizottsághoz utasítja a javaslatot. 4 A hármas bizottság jelentését a Ház december 3-i CXXVTII. országos ülésen teszi meg. A gr. Cziráky János elnök és br. Lipthai Béla jegyző által ellenjegyzett jelentés megállapítja, hogy a nem­zetiségi javaslat az országgyűlés 1861 július 6-án kelt feliratában foglalt ama kijelentésnek felel meg, mely szerint a főrendek és képviselők a nemzetiségek mindazon igényeit, amelyek az ország politikai szétdarabolása nélkül eszközölhetők, törvény által kíván­ják biztosítani. „A kiküldött bizottság nem látta tehát szükségét e törvényjavaslat elvi indokolásába bocsátkozni s pedig annyival inkább, mennyiben annak tüzetesb tárgyalásánál meggyőződött arról, hogy a fentebb körvonalozott alapelvek hű kifejezést nyertek azáltal, hogy e törvényjavaslatban legfőbb súly arra fektetik, miszerint Magyarország összes honpolgárai politikai tekintetben egy nemzetet képezvén, a külön nemzetiségek nyelveiknek hivatalos használata nem terjesztetett ki annyira, hogy általa az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége kockáz­tassék." „Míg így egyrészt az államnak nélkülözhetlen egysége megóva van, másrészt a különajkú honpolgárok jogos igényei, mennyiben anyanyel­veiket nemcsak egyházi, iskolai, községi törvénykezési ügyeiknél, de még a törvényhatósági gyülekezetekben, ezek jegyzőkönyveiben, sőt szemben az államkormánnyal is használhatják, teljes mértékben kielégíttettek." „Ezen tekintetekből indulva, a kiküldött bizottság a törvényjavaslatot úgy, mint az a képviselőház által átküldetett a m. főrendeknek, elfogadha­tónak véleményezi." 5 A jelentés megtevése után a Ház a javaslat tárgyalását a más­napi ülésre tűzi ki. 6 A főrendiház december 4-i CXXIX. országos ülésén zajlik le a nemzetiségi törvényjavaslat általános és részletes vitája. A javaslathoz elsőnek Simor János hercegprímás szólt hozzá. Nem kíván befolyást gyakorolni a javaslat elfogadására vagy el nem fogadására, de saját megnyugtatására kénytelen kimondani, hogy jobban szerette volna, ha az országot a nemzetiségi törvény hozatalától megkímélik. A magyar állam fogalma és a magyar nyelv kizárólagos kormányzási joga egymástól elválaszthatatlan. A rendi alkotmány korában a magyar nyelv állami összekötő erejé­nek hiányát a politikai jogoknak a nemességhez kötött gyakorlata pótolta. De már akkor megindult a latin nyelv kiküszöbölése és 1790-től kezdve a magyar nyelvnek állami törvényes jogaiba való helyezése. A magyar nyelv bevezetése már 1848 előtt megtörtént, 3 Napló 550. 1. * Napló 550. 1. 5 Irományok 286. sz., 389. 1. « Napló 580—581. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents