Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
különben — az országos iskolai törvény korlátai között — iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg." A 13-ik szakasznál (régi 5. §.) ismét vita alakul ki. A szakasz így szól: „A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmaguk állapítják meg a tanácskozás, a jegyzőkönyv, az ügyvitel |és egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna, az állami felügyelet szempontjából a jegyzőkönyvek egyszersmind az ország hivatalos nyelvén is, hiteles fordításban, felterjesztendők. Ha különböző egyházak s egyházi felsőbb hatóságok érintkeznek egymással, vagy az ország hivatalos nyelvét, vagy azon egyháznak nyelvét használják, amellyel érintkeznek." 42 Br. Simonyi Lajos az első bekezdés második részét felesleges^ nek találja, mivel magától érthetődő, hogy az egyházi hatóságok az államnak jegyzőkönyveiket benyújtani tartoznak, az ország hivatalos nyelvére való lefordítása a jegyzőkönyveknek pedig célszerűbb, ba a központban történik. 43 Br. Podmaniczky Frigyes, Szarvas város képviselője, a „jegyzőkönyv" és „határozat" fogalma közt tesz különbséget. Ezért az első bekezdés második mondata helyett a következő módosítványt ajánlja: „Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna, azon esetben azon határozatok és végzések, melyek helybenhagyás végett terjesztetnek föl a kormányhoz, az ország hivatalos nyelvén és hiteles fordításban fölterjesztendők ; ha azonban a jegyzőkönyvek a kormányhoz csak tudomás végett terjesztetnek föl, nem szükséges a hiteles fordítást mellékelni." Paczolay János, a Hont megyei szálkai kerület képviselője, br. Podmaniczky indítványa ellen és az eredeti szerkezet fenntartása mellett nyilatkozik. A Ház az eredeti szerkezet fenntartása mellett dönt. 44 Jegyző felolvassa a 14. szakaszt. 14. §. (régi 6. §. 45 ) „Egyházi felsőbb és legfelsőbb hatóságok az államkormányhoz intézett beadványaikban ügyviteü vagy jegyzőkönyvi nyelvöket s az ország hivatalos nyelvét, a törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaikban ugyanezt, vagy ha több a jegyzőkönyvi nyelv, azok bármelyikét, az egyházi községek pedig, mindezen) hivatalos érintkezéseikben, az ország hivatalos nyelvét, vagy saját ügykezelési nyelvöket használhatják." Csengery Imre úgy találja, hogy ez a szakasz ellenkezik a 21. szakasszal, mivel az egyházközségek ha más törvényhatósággal 43 A 13. § 1. bekezdése megfelel a nemzetiségi bizottság javaslata 5. § 1. bekezdésének; a 2. bekezdése pedig a központi bizottság javaslata 5. § 2. bekezdésének. « Napló 183. 1. ** Napló 184. 1. 45 Deák itt a nemzetiségi bizottság és a központi bizottság javaslatait összeolvasztja és módosítja.
