Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

Gr. Wass Sámuel, Doboka megye alsó kerületének képviselője, a nemzetiségek megnyugtatása céljából a magyar nyelvnek ki< rekesztő használatát a kormányzatra szorítaná, a többi tárgyra vonatkozóan pedig egyenjogúságot kívánna.

9 A Ház az első szakaszt változatlanul fogadja el.

10 Jegyző felolvassa a második szakaszt. 2. §• „A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az ország

11 hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek emellett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A különböző szövegekben mutatkozó eltérések eseteiben a magyar szöveg a szabályozó." Vukovics Sebő az első bekezdésnél azt kívánja, hogy a bizottság többsége és nem egyötöde kérhesse a jegyzőkönyv más, mint magyar nyelven való vezetését, mivel, ha az eredeti szöveg marad, négy nyelven is kell esetleg vinni a jegyzőkönyvet.

12 Csengery Imre, a Bihar megyei pályi kerület képviselője javasolja, hogy mindazon szakaszokban, ahol „az ország hivatalos nyelve" fordul elő, az egyöntetűség kedvéért „az állam hivatalos nyelve" kifejezést használják.

13 A Ház elfogadja az eredeti második szakaszt Csengery módosításával.^ Jegyző felolvassa a harmadik szakaszt, amit a Ház módosítás nélkül elfogad.

15 3. §. „Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, a ki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar." Jegyző felolvassa a negyedik szakaszt. v 4. §. (régi 13.

16 §.) „A törvényhatóságok egymás közt és. az államkormányhoz intézett irataikban az állam hivatalos nyelvét használják; de használhatják emellett hasábosán még azon nyelvek bármelyikét is, melyeket jegyzőkönyveikben használnak." » Napló 176—177. 1. 10 Napló 177. 1. 11 A 392-es irományban, amelyre a napló is hivatkozik, e helyen az állam kifejezés áll, ami nyilván későbbi javítás, mivel ellenkező esetben nem lett volna értelme Csengery javaslatának a második szakasznál. 12 Napló 177. 1. « Napló 177. 1. 14 Napló 177. 1. 15 Napló 177. 1. 36 Deák javaslatában a „régi" kifejezést használja az utalásoknál, ez alatt azonban hol a nemzetiségi bizottság, hol a központi bizottság javaslata értendő, amit a továbbiakban eltérés esetében, jelezni fogunk. Az adott esetben a Deák-féle 4. § mindkét előző javaslat 13. §-ával megegyezik. Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. 225