Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
Gál János oláhfalusi képviselő a következő módosítást ajánlja: „a törvényhatóságok az álllamkormányhoz intézett irataikban az állam hivatalos nyelvét használják, de amellett használhatják hasábosán még azon nyelvek bármelyikét is, melyet jegyzőkönyveikben használnak''. Egymásközti irataikban pedig akár az állam nyelvét, akár azon nyelvek egyikét használhatják, amely azon törvényhatóság által, amelyhez ilyen irat intéztetik, a második szakasz szerint jegyzökönyveik vitelére elfogadtatott. 17 Trauschenfels Emil, brassói képviselő, azzal támasztja alá Gál János indítványát, hogy visszatetsző volna, ha például a szász Segesvárnak és Medgyesnek magyar nyelven kellene egymással levelezniök. 18 Deák Ferenc is helyesli Gál indítványát s így a Ház a Gál János módositványát fogadja el. Jegyző felolvassa az ötödik szakaszt. 5. §. (régi 11. §. 19 ) „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők az ország hivatalos nyelvét használják; de amennyiben az ogyik vagy másik törvényhatóságra vagy tisztviselőre nézve gyakorlati nehézséggel járna: az illető tisztviselők kivételesen törvényhatóságaik jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét is használhatják. Valahányszor azonban az állami felügyelet és a közigazgatás tekintetei megkívánják: jelentéseik és az ügyiratok egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is felterjesztendők." Elnök felcseréli az „ország" szót az „állam"-mal. Br. Simonyi Lajos, az Arad megyei kisjenői kerület képviselője, kifogásolja a „gyakorlati nehézség" kifejezést, mivel az vita tárgyává tehető s ezért a következő módosítványt ajánlja: „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők Magyarország hivatalos nyelvét, vagy ezen törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét használhatják; valahányszor azonban az állami felügyelés" stb. 20 Somogyi László, a Borsod megyei edelényi kerület képviselője épen ellenkezőleg, a negyedik szakasznál tett engedmény szellemében a következő módosítást kéri: „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők törvényhatóságaik jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét használhatják; valahányszor azonban az állami felügyelet" stb. 21 Vukovics Sebő indítványa a „vagy tisztviselőre" szavakra vonatkozik. A gyakorlati nehézség megállapítását ugyanis a törvényhatóságra kívánja bízni. Az ő szövege a következőképen szól: „De amennyiben az egyik vagy másik törvényhatóságra nézve gyakorlati nehézséggel járna, az illető tisztviselők kivételesn tör17 Napló 177. 1. 18 Napló 177—178. 1. 19 Itt a központi bizottság javaslatának 11. §.-át vette át Deák. 2 0 Napló 178. 1. Í» Napló 179. 1.
