Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

den újabb nyelvi kérelmet elutasított, s így ezen az országgyűlésen egyetlen nemzeti vívmányt, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását iktatták törvénybe (1827:XI. és XII. tc.). Az 1830. évi országgyűlésen az alsó tábla már magyar nyelvű izenetet küld a főrendeknek, akik ezt tárgyalás alá vették, az uralkodóhoz pedig ismét felterjesztették a legutóbbi országgyűlés sérelmeit. Az újabb rohamnak már Bécsben is engedni voltak kénytelenek s ebből a feliratból született meg az 1830: VIII. tc. Ez magyarrá teszi a helytartótanács levelezését a körlevelek kivételével; a Kúriát a hozzá magyar nyelven felkerülő pereknek magyar nyelven való folytatására kötelezi; a kerületi táblákhoz, vármegyei és városi bíróságokhoz, sőt a szentszékekhez is bizonyos mértékben bevezeti a magyar nyelvet; a közhivatalra való alkalmaztatás feltételének mondja ki a magyar nyelv ismeretét és négy év múlva az ügyvédi vizsgára való jelentkezéshez is megkívánja a magyar nyelv tudást. Az 1832/36. évi országgyűlésen a rendek felszólítják a főrendeket, hogy izeneteiket magyar nyelven szerkesszék, amire meg is érkezik az első magyar válasz, de a törvények és feliratok magyar szerkezetét a főrendek egyelőre nem hajlandók elfogadni. A rendek izeneteit és a feliratokat Kölcsey Ferenc szerkeszti, ő az alsó tábla pennája. „A Icarok és rendek — írja harmadik izenetében — ez oldalról nem ismernek más érdeket: mint a nemzeti önállásnak, s a nemzeti önállás fennmaradásának érdekét; s erősen, visszavonhatatlanul elhitették magokkal, hogy nemzeti önállások a nemzeti nyelv sorsával válhatatlan kapcsolatban áll. Ez az érdek, mi előtt minden másnak el kell tűnnie; s minden, ami ennek ellene van, álérdek."

14 Fáy András a kormányt támadva azt mondja: ,,Míg nincs nyelvünk, pedig nincs, amíg nem országos, amíg törvényeink idegen szavúak, addig nemzet nem vagyunk, hanem ugyanazon fejedelem és törvények alatt élő népcsoport, nem díszes épület, hanem Tcőrakás összetartó cement nélkül, mely az első rezzenésre összeomlással fenyeget."

15 A vitába új színt legfeljebb az hoz, hogy a rendek most már a katolikus liturgiát is meg akarják magyarosítani, amivel maguk ellen fordítják a klérust és a káptalani követeket, akikben a felvidéki és horvát követek segítőtársat találtak a latin nyelv védelmére. Ennek ellenére Bécsben már mind kevesebb ellenállás mutatkozott a magyar nyelvvel szemben és így született meg az 1836:111. tc, mely a törvények két szerkezete közül a magyart mondja ki eredetinek; a magyar nyelvet bevezeti a királyi ítélőtábla és az udvari főtörvényszék ügykezelésébe; a hiteles kiadványok bevezetésének és befejezésének magyarul való szerkesztését kimondja; az anyakönyvek magyar nyelven vezetését rendeli el ott, ahol magyar nyelven mondanak szentbeszédeket; az aradi mesteri és papi szemináriumban pedig magyar tanszék felállítását ígéri. 14 Kölesei Kölcsey Ferencz minden munkái. VI. k., Budapest, 1886, 218. 1. 15 1832/36. évi országgyűlési jegyzőkönyv XII. 449. 1.