Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

kontingensét. A nemzetiségi kérdés Magyarországon a különböző nemzetiségeknek egymás közt és az állam iránti állásának és viszonyának kérdése s a nemzetiségek a politikai összlétnek oly alkotó részleteit képezik, amelyek nem sub-, hanem koordinálva vannak és ezért a nemzetiségi jogokkal nem a majoritás, hanem az egyenjogú nemzetiségek kompromisszuma szerint kell eljárni, üyen kompromisszum pedig csak olyan bizottságtól származhat, amelyben a különböző nemzetiségek hasonszámúlag vannak képviselve. Mivel reméli, hogy az országgyűlés e kérdésben az igazság és testvériség elvei szerint kell eljárni, ő sem szavaz a pótindítvány mellett.

55 Dimitrievics Milos és Millutinovics Szvetozár a pótindítvány ellen szólnak, V\lad Alajos pedig visszautasítja az indítványozó román képviselőket ért vádakat s reményét fejezi ki, hogy a Magyarország intelligenciájának virágából álló testület sikeresen meg fogja oldani a gordiusi csomót, amihez a beadott módosítvány egy kulcs.

56 Az utolsó felszólaló, Tisza Kálmán zárja le a vitát. Egy szép képet látott Angliában. „Az erdőknek két királya: két óriás szarvas, véres küzdelemben legyűri egymást és eljőnek az erdőnek vadai elpusztítani hulladékaikat. Figyeljenek uraim, nehogy úgy járjunk, hogy e kép találó lehessen mindmagunkra." A Ház ezután elveti a pótindítványt.

57 _ A nemzetiségi törvényjavaslat előkészítésére kiküldendő bizottság megválasztása az április 26-i LIV. országos ülésen történik meg.

58 Az eredményt a következő, április 28-i LV. országos ülésen hirdetik ki. E szerint leadatott 279 szavazat: ebből Andrássy Gyula gr. nyert 279, Armbruszt Péter 279, Bónis Sámuel 279, Branovácsky István 279, Csernovics Péter 279, Czorda Bódog 279, Frideczky Timót 279, Gozsdu Manó 279, Joannovics György 279, Kubicza Pál 279, Lehoczky Egyed 279, Miletics Szvetozár 279, Ocsvay Ferenc 279, Somssich Pál 279, Szentkirályi Mór 279, Bethlen Sándor gr. 278, Cseh Sándor 278, Eötvös József br. 278, Faur János 278, Horváth Lajos 278, Hosszú József 278, Kun Kocsárd gr. 278, Nyáry Pál 278, Podmaniczky Frigyes br. 278, Szaplonczay József 278, Trauschenfels Emil 278, Urbanovszky Ernő 278, Végüső Gellért 278, Dapsy Vilmos 277, Markos István 277, Piller Gedeon 277, Ráday Gedeon gr. 277, Stefanidesz Henrik 277, Szentiványi Adolf 277, Gorove István 276, Kerkápoly Károly 276, Lónyay Menyhért 276, Zsedényi Ede 276, Kálnoky Pál gr. 275 és Mocsonyi Antal 196 szavazatot.

5 d A május 7-i LVII. országos ülésre érkezik meg az 1861. évi karlovitzi szerb kongresszus határozata, amelyről a Szerem megyei folyamodványban is említés történt, — szerb nyelven. A Ház úgy intézkedik, hogy a határozatot kiadják a nemzetiségi és vallási, illetőleg közoktatási bizottságnak.

60 55 Napló 58—59. 1. 68 Napló 60. 1. 57 Napló 61. 1. — V. ö. A nemzetiségi kérdés a társadalmi és egyéni fejlődés szempontjából^ Budapest, 1919, Lupas János nozzászólása a XX. század körkérdéséhez. 81—82. 1. 88 Napló II. k., 83. 1. 59 Napló II. k., 83. 1. fi

° Napló II. k., 94. 1. — Irományok 32. sz., I. k., 76—79. 1.